Az oldal az egyéb VILÁGVALLÁSOKKAL, VALLÁSI IRÁNYZATOKKAL FOGLALKOZIK, de nem áll kapcsolatban semmilyen vallási felekezettel, plébániával vagy azok vezetőivel. AZ ITT TALÁLHATÓ ANYAGOK SAJÁT TANULMÁNYOKBÓL, PAP-ISMERŐSEIMMEL VALÓ PÁRBESZÉDEK ALAPJÁN, ILLETVE KÜLÖNBÖZŐ INTERNETES FORRÁSOKBÓL KERÜLTEK A MODULOKBA, mindezt saját szavakkal átformálva, épp ezért más, vallással foglalkozó oldalak számára elvinni és sajátodként feltüntetni SZIGORÚAN TILOS!
A mai nap margójára a Bizánci Ortodox templomépítészet kiválóságáról, a Hagia Sophia székesegyházról hoztam rövid művészettörténeti áttekintést számotokra, mely templom joggal nevezhető a történelem viharos évszázadait átvészelő épületnek, hiszen volt ő már minden a megépítését követő évszázadok, évezredek során. Mi minden? Rövid cikkünkből kiderül.
A hányadtatott sorsú építészeti remek Isztambul Fatih városrészében, az Ahmed Sultan Camii tőszomszédságában magasodik. Építését 532-ben kezdték meg, és 5 éven át folytatták. Az építkezésen 10 000 munkás segítkezett. A templomra jellemző, hogy minden eleme a lehető legpontosabb mérnöki tudással került helyére, és a központi, főkupolát hihetetlen precizitással megoldott félkupolák támasztják alá. A széhesegyház teljes alapterülete 7570 négyzetméter, amellyel 1196-ig, a Sevillai Katedrális megépüléséig a világ legnagyobb építményének számított. Mivel alapjában véve, mint megjegyeztem, Ortodox Bazilikának épült, így freskói is ezt a hangulatot idézik, noha Konstantinápoly 1453-as elestét követően az Oszmán Birodalom rátette kezét és azóta megszakításokkal is, de muszlim mecsetként funkcionál. Építésekor sajnos több alkalommal is előfordult, hogy kupolatere beomlott, melynek legfőbb okai a 7.-15. század között pusztító természeti csapások voltak. A katasztrófák utáni időszakban felújításnak vetették alá, később pedig mintegy 1000 éven át az ortodox patriarchátus központja volt. Egyes források szerint harangtornya is volt, azonban ez az állapot a 18. századig állt fenn. A történelem során elég sok megpróbáltataáson ment keresztül, hiszen eredeti funkcióját teljesen elveszítve először mecset, Kemal Atatürk idejében múzeum, majd napjainkra ismét mecset lett a csodálatos épületből. A Hagia Sophia az egyetlen olyan templom Isztambulban, melynek az állagmegóvási projektje miatt folyamatos felújítása, csinosítgatása zajlik. Érdekesség, hogy - visszatérve az építéséhez - annak ellenére, hogy különböző települések is adományoztak az építéséhez szükséges márványt Isztambulnak, mégis tetemes összegbe fájt felhúzása. Azonban rengeteg pénz ide vagy oda, az utókor igy is csodájára járhat ennek a csodálatos székesegyháznak. Íme néhány kép annak igazolására, hogy tényleg nem légből kapott mese egy szavam sem.:
Napindító cikknek a tegnap elkezdett művészettörténeti gyorstalpalónk következő részét hoztam el nektek, mely törökorzsági és isztambuli vonalon haladva jelenleg a Nagy Szulejmán-mecsetről fog szólni. A Suleymaniye Camii Isztambul legnagyobb mecsetjeként épült I. Szulejmán szultán parancsára 1550-57 között. A hatalmas, 59x58 méter alapterületű telken található építmény Sinan pasa precíz mérnöki tudást dicséri, legmagasabb pontja, a főkupolája 53 m magasságba tör. A komplexum konyhát, iskolát és kórházat is tartalmaz, falai között pedig megtalálhatók pl. Hürrem-és Mihrimah szultánák, illetve II. Ahmed és II. Szulejmán szultánok türbéi is. A mecset megépülésekor részint a magyarországi hadjáratok idején zsákmányolt javak ráfordításával épült, amely mai árfolyamon 26.491.823.700 aranyforintra rúg. Legszebb része a belsejében függő hatalmas, kör alakú csillárja. Elkészültét követően több alkalommal is pusztított benne tűzvész, de ezek közül legemlítésreméltóbb az az eset, amikor is az I. világháború idején fegyverraktárként használták, és az udvarán tárolt lőszer berobbant. Az ezt követő felújítása 1956-ban történt meg. Az alábbiakban láthattok róla néhány képet és természetesen a történetét részletesebben videóformátumban is megtekinthetitek.:
Habár igaz, a muszlim vallásról behatóbban nem esett szó az oldalon, mégis szükségét éreztem művészettörténeti szempontból, hogy meséljek nemket az ehhez a felekezethez kötődő műemlék-templomokról is cikkeimben. Ennek köüszönhetően a legelső épület, amely szót érdemelhet ebben a kategóriában, a törököket építésekor rendkívüli módon felháborító építmény, a Kék-mecset, vagy török nevén (ahogyan a rövid ismertetőben is hivatkozni fogok rá) Ahmed Sultan Camii lesz.
Az Ahmed Sultan Camii-t I. Ahmed, oszmán szultán kezdte el építtetni 1609-ben, azonban halálát követően unokatestvére, a szellemileg labilis I. Mustafa idején készült csak el teljes pompájában. A templom építése rendkívül nagy közharagot gerjesztett, mivel köztudott volt, hogy a szultánok a leigázott országoktól zsákmányolt anyagi javakat fordították rá főként a tiszteletükre építendő egyházi épületekre, és általában a győztes csatáik emlékére emeltették őket; azonban Ahmed időszakában se nem beszélhetünk győztes csatákról, se pedig ily módon szerzett hadizsákmányról. A szultán sajátos módon fogott neki a tervezetének, méghozzá a palota saját javait felhasználva, aminek köszönhetően az ország kincskészlete kiapadt. A Camii 20 000 db kézzel festett izniki csempével rakott, tágas belső térrel rendelkezik, a csempéken több, mint 50 féle motívum található. Imafülkéje (más néven mirháb) csepp alakú, s a helyes imádkozás irányát mutatja, az egész templombelső megvilágításáról pedig 20 hatalmas üvegablak gondoskodik. A Camii külső adottságait nézve ugyanúgy 6 minarettel rendelkezik, mint a mekkai mecset egykor, azonban már önmagukban a ceruzaformájú épületrészek is rosszallást váltottak ki, így Ahmed anyagi hozzájárulást ajánlott egy 7. minaret felépítéséhez Mekkának. (Persze manapság már a Mesjid Al-Haram 9 minarettel rendelkezik, és nem mellesleg a 820 ezer fő befogadására képes, 356 ezer négyszetkilométeres területen elhelyezkedő mecset, a világ legnagyobb mecsetje.) Íme néhány kép és egy videó a csodálatos építményről.:
Az elmúlt napokban rengeteg kép került a Galériába, főleg magyarországi templomokról, melyek közül 35 album kizárólag Római Katolikus Templomok fotóit tartalmazza. Igaz, ezek közül a napokban már osztottam meg külön anyagot is, mivel a művészettörténeti szekcióba is sikerült találnom egy-két szóra érdemes szépséget. A mai nap indítása ként azonban kizárólag a legújabb és eddig feledésbe merült feltöltéseket osztom meg veletek. Természetesen a képek mellé szöveges link is jár számotokra, hogy könnyebben elérhessétek az egyes galériatartalmakat.:
A mai estére egy videót hoztam nektek, mely ezúttal egy igen száraz történelmi szekciónak, a "Kereszténység Kialakulása" c. témakörnek a legelső része. A felvétel a Római Katolikus Egyház történetét és tanításait részletezi. Az alábbi linken megtalálhatjátok, amennyiben érdeklődtök az Egyháztörténet iránt.:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Szentek közössége-modul: Szent Ágoston, Alix Fjodorovna cárné
Friss bejegyzések
