Az oldal az egyéb VILÁGVALLÁSOKKAL, VALLÁSI IRÁNYZATOKKAL FOGLALKOZIK, de nem áll kapcsolatban semmilyen vallási felekezettel, plébániával vagy azok vezetőivel. AZ ITT TALÁLHATÓ ANYAGOK SAJÁT TANULMÁNYOKBÓL, PAP-ISMERŐSEIMMEL VALÓ PÁRBESZÉDEK ALAPJÁN, ILLETVE KÜLÖNBÖZŐ INTERNETES FORRÁSOKBÓL KERÜLTEK A MODULOKBA, mindezt saját szavakkal átformálva, épp ezért más, vallással foglalkozó oldalak számára elvinni és sajátodként feltüntetni SZIGORÚAN TILOS!
Mai, második hírem ezúttal Kőszeg városába kalauzol el benneteket, ahol Családok lelki napját tartották. A rendezvény megrendezésére november 22-én került sor a Szombathelyi Egyházmegye Családpasztorációs Bizottsága szervezésében és helyszínéül pedig a domokos rendi Árpádházi Szent Erzsébet-iskolában került sor. A lelki napon 300-nál is több család vett részt, melyek között nagyszülős családok is voltak szép számmal. Ez azért is bír döntő fontossággal, mert évtizedek óta hagyomány a nap megrendezése, s résztvevőinek számára pedig az év legfőbb találkozási pontját jelenti. Épp ezért a családok mellett több parókia papja is becsatlakozott a rendezvény vérkeringésébe, s legfőbb mozgatórúgójét pedig a különböző közösségi programok határozták meg. Emellett természetesen a gyermekekről sem feledkeztek meg, hiszen számukra három csoportos foglalkozást is szerveztek a napra: volt mindenkit megmozgató sorverseny, hatalmas érdeklődésnek örvendő kémiai kísérletek, sőt még Bibliával összekötött előadás és kézműves foglalkozás is.
A felnőtteknek szóló család rendezvény végén kerekasztal-beszélgetést is eszközöltek, melynek keretein belül egy 4 gyermekes házaspár, és gyermekét egyedül nevelő anyuka beszélgetett a szervezőkkel. A programsorozatot végül a családok felnőtt tagjainak szánt változatos programok és délutáni szentmise zárta, melyet ki-ki megtoldhatott egy imádságos órával a domokos rend kápolnájában.
Mai, első hírem a Pécsi Egyházmegyében vezet el benneteket, s azon belül Baranya vármegye székhelyére, Pécsre vezet képzeletbeli utunk, ahol férfiak találkoztak egymással. A Férfitalálkozóra november 14-én került sor a pécsi Magtár Látogatóközpontban, s témája pedig a házasság volt. A találkozó szervezője kiemelte ennek függvényében, hogy egy nő olyan partnert keres, akire felnézhet, biztonságot remélhet tőle, illetve, hogy konkrét elképzelései vannak az életról. A házasság két érett személy egymással kötött szövetsége, amelyben egyenlően tisztában vannak kötelezettségeikkel, saját értékrendjükkel, erősségeikkel, gyengeségeikkel, s ezek nagyjából ugyanazon irányba mutatnak. Emellett arról is szót ejtett, hogy az érdekellentétek zavart keltenek a kapcsolódásokban; továbbá, hogy gondolatmenete szerint a férfi logikusabb gondolkodó, aki amellett, hogy mindent megtesz családjáért, az elismerésre is vágyik ezéltal.
További érdekességképp azt is leszögezte, hogy attól, hogy egy fiú vagy lány hiába érett biológiaileg, még nem nevezhető férfinek és nőnek, ami azt jelenti, hogy mindkát nem képviselőinek azza kell válnia. Ezt egy szerető családi közeg tudja számukra a leginkább biztosítani, azonban napjainkra ez már kiüresedett körűlményként él a társadalomban. Ez utóbbihoz hozzátette, hogy egy házasság csak addik életképes, míg a szükséges kommunikáció él a felek között. Éppen ezért minden házas félnek arra kell törekednie, hogy együtt cselekedjen, s ne a tökéletességet hajszolja, ezzel elrontva az újabb generációnak szánt gyermekek életról alkotott felfogását.
Cikkünk végén még fontos tényezőként az is hangsúlyos, hogy a találkozó tematikájának végeztével a fefiak kis csoportokat alkottak, majd így beszélték meg egymás között az elhangzottakat. Egyébként Férfitalálkozókat ezt követően még két helyszínen, Siklóson és Mohácson tartottak; előbbit november 20-án, utóbbit november 21-én vitték véghez.
Mai, s immár harmadik hírem XIV. Leó pápáról fog szólni, aki a 40. Ifjúsági Világnap alkalmából üzenetet a helyi egyházak részére. Az Ifjúsági napot idén, november 23-án, Krisztus Király ünnepén, Rómában tartották, melyhez kötődően a pápa köszönetet mondott, hogy megannyi fiatal elutazott, s boldogan részt vett az eseményen. Kinyilatkoztatása szerint igazi öröm volt számára ennyi boldog fiatalt látni, s azt, hogy világszerte csatlakoztak fiatalok az imádságos lelkülethez. Továbbá azt is megjegyezte, hogy ez a lelkület kiváló alkalom volt a hívői lelkület megújítására, s a mindenki szíváben lángoló remény megosztására. Épp ezért azt kérte, ne elszigetelt élményt, hanem sokkal inkább keresztényi előrelépést jelentsen a fiatalság számára, aminek okán pontosan ez a lelkiség állt a találkozó középpontjában. E vonalon tovább haladva kiemelte azt is, hogy a bennünk élő Szentlélek ajándákaként kialakult krisztusi barátság egy olyan létforma melegágya, melyet testvériségnek nevezünk a gyakorlatban, így az a fiatal aki már találkozott Krisztussal lelki élete során, e szeretet örömhírét viszi tovább a világban. Ez a Krisztusi szeretenyelv az, ami kiemel bennünket a lelki restségből és ösztönöz arra, hogy mindenki számára új életfeltételeket termetsünk.
Üzenete végén hozzátette, hogy azt kéri a fialatoktól, hogy látva a világ szenvedéseit, imádkozzanak rózsfüzért, s az imádságon keresztül megtapasztalhatják, hogy valójában nincsenek egyedül, ami azt jelenti, hogy minannyian Isten gyermekei. Hírem margüjára természetesen közölni szeretném veletek azt is, hogy a következő Ifjúségi Világnap, ami szám szerint a 41. lesz, a dél-koreai fővárosban, Szöulban kerül majd megrendezésre.
Mai, második hírem egy számomra kedves templomépületról, a Szegedi Dómról fog szólni, ugyanis a templomot és a Dóm teret Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította a Magyar Országgyűlés. Az ünnepségre november 21-én azon megfontolásból került sor, hogy altemploma ad örök nyughelyet Klebelsberg Kuno, közoktatásügyi minisztert, aki előtt születésnapja alkalmából e módon tisztelgett a Kormány. Az ünnepi beszédben épp ezért elhangzott, mi mindent tett Kuno az országért - pl. a Dóm felszentelési ünnepségén is részt vett, amiról és az építés körülményeiról szó lesz az alább megosztandó videóban - és annak intézényiért.
SZEGEDI DÓMRÓL DIÓHÉJBAN
A Dómról azt röviden tudni érdemes, hogy - visszacsatolva a Szent István-bazilikához - fogadalmi eredetű templom, hiszen Szeged népe megfogadta, ha sikerül megmenekülniük a Tiszai Ártól akkor templomot emelnek Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az ár levonult, s a templom neoromán stílusjegyeket magán hordva a város fölé magasodott. Eredetileg nem mai, vöröses-fehéres koncepciójában kívánta felépíteni Schulek Frigyes, hanem a téglánál jóval költségesebb, fehér kő burkolatot kapott volna, viszont a zsűrit inkább költséghatákonysági okokból Foerk Ernő tervei nyerték meg. A Dóm egyedülálló, mozaikrakásos szentéllyel rendelkezik, melynek központi szereplője a piros szegedi papucsban megjelenített Szögedi Madonna, melyet megspákelnek az árvizi fogadalmak emlékére tett és egyéb fogadalmak. Szintén említést érdemelnek még toronyórái is, melyek az Ország legnagyobbajiként ismertek, hiszen: átméróje közel 5, a mutatók hossza 2,7, illetve 2,1, az óraszámlap számai pedig 1 m-esek.
És most, hogy röviden megismerhettétek e csodálatos templom történetét, ildomos a teljes ismertanyagot is bemutatnom nektek, hiszen ezen összefoglalón felül is rejt még magában érdekességeket. Íme:
Ma reggeli hírem Győr-Moson-Soporn vármegyébe kalauzol el benneteket, ahol Rábacsanak községbe látogatunk el virtuálisan. Látogtaásunk oka művészettörténeti és vallási is egyben, ugyanis utóbbit az igazolja, hogy püspöki szentmisével ünnepelték feléülésének 100. évfordulóját november 16-án. A szentmisén a szanyi Szent Anna-lórul teljesített vendégszolgálatot, míg koncelebrációt Varga Gábor plébános és Hencz Márton, püspöki titkár látott el.
A RÁBACSANAKI KRESZTELŐ SZENT JÁNOS-TEMPLOMRÓL NÉHÁNY SZÓBAN
A neoromán stílusú templom 1922 és 1927 között épült a régi templom helyére, amely szűkös lett a hívek számára. Az épület megáldása 1925. november 15-én történt. A templomot Keresztelő Szent János tiszteletére 1932 júniusában Grősz József akkori győri segédpüspök szentelte fel. A főoltár Jézus megkeresztelkedését, a három mellékoltár Jézus Szívét, Máriát és Szent Sebestyént ábrázolja. Szent Sebestyén a község védőszentje, mivel az 1714-es pestisjárványtól az ő közbenjárására menekült meg a falu népe.
Végezetül néhány képet is megosztok veletek, melyeket a Magyar Kurír oldaláról hoztam el nektek:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
