Az oldal az egyéb VILÁGVALLÁSOKKAL, VALLÁSI IRÁNYZATOKKAL FOGLALKOZIK, de nem áll kapcsolatban semmilyen vallási felekezettel, plébániával vagy azok vezetőivel. AZ ITT TALÁLHATÓ ANYAGOK SAJÁT TANULMÁNYOKBÓL, PAP-ISMERŐSEIMMEL VALÓ PÁRBESZÉDEK ALAPJÁN, ILLETVE KÜLÖNBÖZŐ INTERNETES FORRÁSOKBÓL KERÜLTEK A MODULOKBA, mindezt saját szavakkal átformálva, épp ezért más, vallással foglalkozó oldalak számára elvinni és sajátodként feltüntetni SZIGORÚAN TILOS!
Mai, első, és meglehetősen rövid cikkem a lelkigyakorlatok jegyében készül el, ugyanis magyarul beszélő püspökök lelkigyakorlatát tartották a leányfalui Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban. A program mnovember 17-21. között került megrendezésre, s a szokásoknak megfelelően a lelkigyakorlaton a magyarországi mellett a határon túli magyar, illetve magyarul beszélő püspökök is részt vettek. A lelkigyakorlatot Kiss Endre atya, a gyulafehérvári szeminárium spirituálisa vezette, és a püspökök ez alkalommal is imádkoztak a világ-és Európai békéért Jézus Krisztushoz.
Sziasztok! November utolsó művészettörténeti csokrában olyan templomokat mutatok be nektek, melyek mindegyike különlegessége lévén lett ismert. Ezek pedig Gyöngyöspata, Fót és a győri Karmelita templom. Győr esetében az építmény kapcsán azt tudni érdemes, hogy a megszokottól eltérően, a szentély nyugati oldalán magasodik tornya, a fóti templom kazettás mennyezettel és sacco-díszítéssel ellátott falazattal, míg a gyöngyöspatai templom pedig Európa-szinten egyedülálló Jessze-fa oltárral rendelkezik. További érdekes információért tekintsd meg mindhárom templom kapcsán az alábbi videókat:
Mai, s a hónap utolsó művészettörténeti videócsokra előtt említendő cikkemként egy romániai vallási hírt hozok nektek, ugyanis a 2025-ös Szentév keretei között misszós hónapot tartottak. Az esemény november 11-én a nagyváradi Szent Márton-és margittai Szent Antal-, november 13-án pedig visszatárve Nagyváradra a Szent Erzsébet Idősek Otthonában folyt. Ez alkalommal Bölcskei László, megyéspüspök megjegyezte, hogy e program célja, hogy saját magunkban előmozdítsuk a misszós lelkületet, benne a lelki megtisztulás és megerősödés lehetőségeit keresve. Emellett azt is hozzátette, hogy november a Szeretetszolgálat hónapja, s ekkor különös figyelmet kell fordítanunk Szent Márton-és Erzsébet alakjai felé. E két szent azért is fontos az egyház számára, mert mindketten jelentős szerepet játszottak a szegények megsegítésében egykor.
Épp ezért a püspök emlékeztette a nyaváradi Szent Márton Idósotthon kápolnájában egybe gyűlteket, hogy az imahely védőszetnje a 4. században élt Tours-i Szent Márton püspök, aki igen fiatalon tért a keresztény hitre, valamint, hogy a néhai Ferenc pápa még 2024-ben hirdette meg a Szentévet, melyet a Nagyváradi Egyházmegye a teljes egyházmegyére kiterjedő, s azt bejáró zarándoklattal ünnepelt. Így jutott el a Missziós Kereszt a Caritas Catolicához is, és vitte tovább annak intézményeibe.
Végezetül azt még hozzá szeretném tenni, hogy a püspök szerint a Kereszt, misszós szolgálatuk legfőbb pontja, mely egyúttal a reménység mérföldköve is. Ezen gondolatok a Szent Erzsébet Időek Otthonában hangzottak el, melynek záró momentumaként a Caritas Catolica-intzmény igazgatója megköszönte a szervezet munkatársainak áldozatos munkájukért, majd az egész porgram szeretetvendégséggel zárult.
Mai második, s immár vallási hírértéket képviselő bejegyzésem alkalmával a Váci Egyházmegyébe vezet utunk, az Egyházmegyén belül pedig Vácra, ahol Egyházmegyei lelkigykolratot tartottak. A közös, lelki feltöltődéssel, szentmisével és imádsággal összekötött időszak alkalmával előadást a miskolci plébánia vezetője tartott, melyen belül liturgikus szerephez ezúton a magvető példázata, azaz a Búza és konkoly története jutott. Az ötnapos elcsendesedés minden, a lelki gyakorlaton részt vevő lelkipásztornak nagy segítségére volt, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy újult erővel vethessék bele magukat az új Egyházi Év időszakába (ugyanis az új Egyházi Év az adventi időszakkal kezdődik a Római Katolikus Egyháznál). Ennek vonalán haladva a példázaton keresztül átvették, hogy pl. milyen köveket kell eltávolítani, ha a magvetés köves talajra hull, valamint, mi történik az olyan maggal, mai árokpartra hullik. Ezzel szemben pedig a konkoly és búza példájából ítélve kiemelte, hogy a hit legnagyobb ellensége a közömbösség és az ezzel társuló keresztényellenes magatartás.
A lelkigyakorlaton egyébként csak az olyan lelkivezetőknek volt alklama részt venni, kik mellett segédlelkész, diakónus vagy akolitus szolgál, hiszen távollétükben sem akadhat meg az általuk vezetett közösségek hitélete. Ugyanez a hittanos csoportokra is érvényes, hiszen az arra hétre beütemzett hittanok elmaradását el kellett fogadiuk. Zárásként azt még egyszer hangúlyozni kívánom cikkemben, hogy az ötnapos lelkigyakorlat idején a papok közös imán és déli szentmiséken vettek részt, valamint az esti időszakot igyekeztek egymás közötti beszélgetésekre fordítani. Ez utóbbi különösen fontos volt számukra, hisz ezáltal tudták letenni lelki terheiket, hogy aztán megújult lelkülettel térhessenek haza vallási közösségeikhez az új Egyházi Év kezdete előtti időszakban.
Mai, első bejegyzésem ezúttal az oldalt érintő hír lesz, ugyanis az elmúlt napokban tovább folytattam a galéria feltöltését szebbnél szebb templomos fotókkal. Pár napja csodaszép fotókat találtam egy román kori dómról, mely a németországi Münsterben lelhető fel. Emellett találhattok még képeket néhány magyarországi kápolnáról, melyek között személyes kedvencem, a Mayer-vagy másik nevén, Mausz-kápolna épülete. Templomok közúl kiemelném bejegyzsem megosztásaként az egri Szervita-és rábacsanaki Keresztelő Szent János-templomot is. Íme a linkek az említett galáriaegységekről: