Az oldal az egyéb VILÁGVALLÁSOKKAL, VALLÁSI IRÁNYZATOKKAL FOGLALKOZIK, de nem áll kapcsolatban semmilyen vallási felekezettel, plébániával vagy azok vezetőivel. AZ ITT TALÁLHATÓ ANYAGOK SAJÁT TANULMÁNYOKBÓL, PAP-ISMERŐSEIMMEL VALÓ PÁRBESZÉDEK ALAPJÁN, ILLETVE KÜLÖNBÖZŐ INTERNETES FORRÁSOKBÓL KERÜLTEK A MODULOKBA, mindezt saját szavakkal átformálva, épp ezért más, vallással foglalkozó oldalak számára elvinni és sajátodként feltüntetni SZIGORÚAN TILOS!
Mai, második hírem XIV. Leó pápáról fog szólni, ugyanis megjelent egy, az eddigi beszédeit bösszefoglaló kötet. A könyv címe "Béke veletek", mely abból fakad, hogy a pápa monden beszédét ezzel a felszólítással kezdi. A könyv előszavát Erdó Péter esztergom-budapesti érsek, prímás és bíboros írta, és a könyvcímmel kapcsolatban az is meghagyandó még plusz információként, hogy a világ minden hívő lelke felé is irányuló megszólítésként értendő.
A könyv 38 beszédet és homíliát tartalmaz, mely részek mindegyike a béke különböző aspektusait tárja az olvasó elé. Ezekben a pápa Krisztus békéjéról beszél, amiról egyúttal kijelenti, hogy ez az ember szívánek személyes békéje is. Ez azért is fontos tényező, mert aki egyszer elmélyed Leó pápa beszédeiben, az ráeszmélhet, hogy mindegyikük mögött a Szentatya Krisztus-központúséga áll. Nem véletlen tehát, hogy Isten őt választotta az Egyház főpásztorának, hiszen szolgálata ebben a krisztusi lelkületben teljesedik ki, s ebbenrejlik hitele és ereje is.
A magyar hívők különösen közel érzik magukhoz ezt a tanítást. A béke, az egység, az igazságosság és a szeretet mindannyiunk számára sürgető feladat, különösen most, amikor Európa és a világ annyi sebet hordoz a háborúk, az igazságtalanság és a közöny miatt. Leó pápa szavai arra emlékeztetnek, hogy a valódi béke az imádságból, a hitből, a megbocsátásból és a testvériségből fakad. Épp ezért a Szentatya, e kötet lapjain megjelenő beszédei nemcsak tanító, hanem pasztorációs jellegűek is, hiszen ez hit fényében láthatóvá válik a világ, melyet szeretettel jobbá kell formálnunk.
Mai, második hírem ezúttal újból Magyarországra, azon belül is Nemesvámosra vezet benneteket, mely településen örömünnepet ült a Római Katolikus Gyülekezet. Az ünneplésre és az ehhez kapcsolódó szentmisére november 23-én, Krisztus Király Ünnepén került sor, s a szentelési misét Udvardy György, veszprémi érsek tartotta, mely a nemesvámosi Fatima-házban vette kezdetét, ahonnan a Fatimai Szűz szobrát körmenettel vitték az új templomba. Az érsek homítliájában kiemelte, hogy
A templomszentelés mindig fenkölt ünnep a Római Katolikus Egyházban, hiszen a templom nem csupán falak halmaza, haenm Isten legfőbb lakóhelye is egyben.
Továbbá arról is beszélt, hogy az oltár felkenése krizmával, a falak megtömjénezése, az első szentmise és tabernákulum ónnepélyes megnyitása azt jelzi számunkra, Isten népe új otthonra lelt. Emellett Krisztus Király Ünnepéhez igazodva azt is megfogalmazta homíliája részeként, hogy Krisztus győzedelmeskedett a sötétség felett, s visszadelagált a Vliágosságba minket. Épp ezért az újonnan elkészült templom az igehirdetés, engesztelés és imádás fő helyszíne lesz, melynek közössége az építkezés kezdetétől igyekezett megmaradni a Fatimai Szűz oltalma alatt. A szentmise végén az érsek bejelentette, hogy innentől az új templom lesz Nemesvámos legújabb plébániatemploma, s búcsúnapja május 13-án, felszentelésének emléknapja pedig november 23-án tartandó.
Szerintem most sokan fel fogjátok kapni a fejeteket következő, s egyben művészettörténeti cikkem olvasatán, s fejetekhez kaptok okán, hogy hogyan is lehet ez. Az igazság az, hogy a téma egy megtörtént eset, s az egyik legjobb példája annak, hogyan lehet templommá alakítani egy oszmán időkben épített imaházat. Ezért a templomért Szigetvárra kell utaznunk gondolatban, hiszen itt találhatjuk meg. Ez az épület pedig nem más, mint a Szent Rókus-plébániatemplom.
DZSÁMIBÓL RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM - AVAGY A SZIGETVÁRI SZENT RÓKUS-TEMPLOM ÖSSZEFOGLALÓ ISMERETEI
Az eredeti nevén Ali Pasa dzsámijaként is ismert Szent Rókus-plébániatemplom szentélyrésze 1588-89 között épült tölgyvacölöpökre. Az imahelyet a török kiűzését követően fokozatosan templommá alakították át, majd 1789-ben felszentelték Szent Rókus tiszteletére. A templom részletei egyenként is figyelemre méltók, hiszen pl. az alapját adó dzsámi alaprajza négyzetes elrendezésű, s falait szamárhátíves ablakok törik át. Emellett tornya barokk stílusú, s az ablakok sarkait szalaktit díszítés erősíti meg. A templom átalakításakor szinte teljes átformálást eszközöltek, ugyanis során eltüntették a mihrábot és Ali Pasa türbéjét is egyaránt. Freskói szintén érdekes részletek, hiszen négy, latin betűs felirattal ellátott táblát fedezhetünk fel, melyeken négy, a templomtörténet szempontjából fontos évszám olvasható ki:
- Szigetvár ostroma: 1566
- Szigetvár török uralmának ideje: 122 (év)
- Szigetvér visszafoglalása: 1688
- A templom építésének 100. évfordulója: 1788
E vonalon tovább menve e festmények igen tarkák, s Zrínyit, mint mitológiai hőst, elevenítik fel, kit marcona oszmán harcosok emelnek a magasba. Történelmileg fontos még harmadik szemelvénye is, melyen Sziget 1688-as visszafoglalását és az ennek során a várat maguk mögött hagyó török seregeket láthatjuk. Főoltárképe a templom védőszentjét, Szent Rókust ábrázolja. Kiemelendő még kapcsán az a tényező is, hogy 1911-ben Schulek Frigyes jóvoltából oldalkápolnákkal bővítették, azonban egy helyi kérelem ellenében 1980-ban eredeti állapotára állították vissza. Freskóit 1996-98 között, külsejét pedig 2009-ben restaurálták. Ez utóbbi esetben a teljes külső falazatot újra vakolták.
S végül, de nem utolsó sorban érdemes még pár pillantást vetnünk eme csodálatos templomra is, íme:
Mai, első, és meglehetősen rövid cikkem a lelkigyakorlatok jegyében készül el, ugyanis magyarul beszélő püspökök lelkigyakorlatát tartották a leányfalui Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban. A program mnovember 17-21. között került megrendezésre, s a szokásoknak megfelelően a lelkigyakorlaton a magyarországi mellett a határon túli magyar, illetve magyarul beszélő püspökök is részt vettek. A lelkigyakorlatot Kiss Endre atya, a gyulafehérvári szeminárium spirituálisa vezette, és a püspökök ez alkalommal is imádkoztak a világ-és Európai békéért Jézus Krisztushoz.
Sziasztok! November utolsó művészettörténeti csokrában olyan templomokat mutatok be nektek, melyek mindegyike különlegessége lévén lett ismert. Ezek pedig Gyöngyöspata, Fót és a győri Karmelita templom. Győr esetében az építmény kapcsán azt tudni érdemes, hogy a megszokottól eltérően, a szentély nyugati oldalán magasodik tornya, a fóti templom kazettás mennyezettel és sacco-díszítéssel ellátott falazattal, míg a gyöngyöspatai templom pedig Európa-szinten egyedülálló Jessze-fa oltárral rendelkezik. További érdekes információért tekintsd meg mindhárom templom kapcsán az alábbi videókat:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
