Történelmi pillanat következett be a katalóniai Barcelona életében, ugyanis helyére került a Sagrada Familia-bazilika utolsó eleme. Az elem-részlet a legmagasabb, Krisztus-torony körpanorámás kilátást biztosító kőkeresztje, mely által a világ és Európa legmagasabb templomává lépett elő. A bazilika teljes magassága ezzel együtt ugyanis 172.5 m lett.
Gaudí örömkönnyekkel illetné mesterművét, ha láthatná teljes valójában
Videóm a csodálatos épületről (ekkor még épülő félben volt)
A hónap ortodox szokásokkal tűzdelt nagyböjti előkészületeinek kapcsán zárásként Máriapócsra, a Szent Mihály-bazilikába vezet utunk, ahol a tegnap közöltekhez hasonlóan kiengesztelődési vecsernyét ültek az ortodox közösség tagjai. A liturgiára február 15-én került sor, s a szertartást pedig Szocska A. Ábel, nyíregyházi megyéspüspök vezette. Szentbeszédében a püspök a megbocsátás fontosságáról beszélt és arról, hogy:
A bocsánatkérés ne egyfajta történeti alapú elbagatellizált gondolat legyen, hanem annak a képessége, miszerint igenis elismerjük, ha valakinek fájdalmat okoztunk és ezért bocsánatát kérjük.
E vonalon haladva a főpásztor azt is kiemelte, hogy mindenki - esetünkben papság és hívői közösség - életében előfordulnak hullámvölgyek, s ennek folyományaként olyan emberek, akik akaratlanul is, de megbántották őket. Épp ezért a következőket mondta az egybegyűlt közösségnek:
Nem tehetünk úgy, mintha nem fájna, és nem tehetünk úgy sem, mintha nem látnánk, hogy a másiknak fáj. Emiatt is fontos, hogy a sebek gyógyulása érdekében a másik fél elé álljunk és bocsánatát kérjük az ellene elkövetett bűnünk feloldozásáért.
A tanítást követően került sor a szertartás legerőteljesebb mozzanatára: görögkatolikus hagyomány szerint a megyéspüspök – levéve díszes püspöki öltözetét – elsőként borul le paptestvérei, a megjelent tisztelendő asszonyok és a hívek elé, kérve:
Bocsássatok meg nekem, testvéreim, és áldjatok meg engem!
Ezután a szertartás a paptestvérek egymás elé járulásával folytatódott: a papság tagjai szentelési sorrendben kérték egymás bocsánatát, mely és a kiengesztelődések köre a jelenlévő hívekkel vált teljessé.
A főpásztor külön megemlékezett azokról a paptestvérekről is, akik ezen az estén nem tudtak jelen lenni.
Amint ígértem, már egy második bejegyzést is hozok nektek, melynek fő témája az Ortodox egyház szokását, a vajhagyó vasárnapi vecsernyét tárgyalja második nekifutásra is. Ezúttal azonban Debrecenbe látogatunk el gondolatban, ahol február 15-én esti zsolozsmára gyűlt össze a helyi közösség. A vecsernyét Kocsis Fülöp, hajdúdorogi érsek.metropolita vezette, aki szentbeszédében a nagyböjt igazi kulcsára irányította a figyelmet:
A Böjt első és alapvető cselekedete tehát a kiengesztelődés, mert az Istennek tetsző áldozat a rendezett emberi kapcsolatokból fakad. Épp ezért bűnbánat igazi kulcsa Isten irgalmában rejlik.
Az érsek továbbá kiemelte azt is, hogy a nagyböjt azért kezdődik megbocsátással, mert ezen keresztül nyerhetjük el Isten irgalmát, melyből hívő lélekként élni kívánunk. Bocsánatot kérni nem egyszerű feladat, hiszen ahhoz kettő fél kölcsönös jelenlétére és elfogadására van szükség, valamint arra, hogy képesek legyünk elfogadni a másik bocsánatkérését. Épp ennek függvényében a Miatyánk szavai (Miképpen mi is megbocsátunk...) nem valamiféle alkudozást jelentenek, hanem a tényleges megbocsátást annak ellenére is, hogy valaki kéri vagy sem bocsánatunkat.
A prédikáció személyes hangon zárult. A főpásztor maga is bocsánatot kért paptestvéreitől, családjaiktól, a hívektől és minden munkatárstól. A kiengesztelődés szertartása így nem puszta forma, hanem valóságos lépés egymás felé.
A szertartás végén a Hajdúdorogi Főegyházmegye papjai is ezt a lelkületet követve nyújtottak egymásnak kezet a nagyböjt előestéjén tartott vecsernyén, példát adva közösségeiknek és családjaiknak.
Mivel ismét gyűlt össze megfelelő hírmennyiség, ezért a mai napra kettő bejegyzéssel is készülök nektek, melyek az ortodox nagyböjti szokásokba vezetnek be benneteket. Ennek első állomásaként Mickolcra látogatunk el gondolatban, ahol február 15-én, Vajhagyó vasárnap kiengesztetődési vecsernyére gyűlt össze a helyi görögkatolikus közösség. A vecsernyét Orosz Atanáz, miskolci megyéspüspök tartotta, aki beszédében kitért a napi evangélium által közvetített üzenetre, melynek lényege a kölcsönös megbocsátásban rejlik, azaz:
Bocsássunk meg minden olyan embernek, akik őszintén bocsánatot kérnek tőlünk, vagy nem kérnek. Jézus Krisztus mindannyiunktól azt várja, hogy felebarátainkkal, testvéreinkkel és barátainkkal közösséget vállalva lépjük át a Nagyböjti Időszak küszöbét.
A megyéspüspök erre következően arra kérte a helyi papságot és híveket, hogy igenis legyenek képesek megbocsátani haragosaiknak, s azoknak, kik őket megbántották, hogy szívüket-lelküket egyaránt felmelegítse a nagyböjti kegyelem melegsége.
A mai alkalommal egy érdekes vallási eredetű hírrel örvendeztetlek meg benneteket, mely ezúttal egy újabb zarándokösvény létrehozásáról fog szólni. Jelen esetben azonban nem a Balaton partja, hanem Gödöllő fog új zarándokösvénynek helyet biztosítani, és helyszíneként a Premontrei-erdőt jelölték ki. A tervek szerint egy 15 stációból, stációnként ülő alkalmatosságból és 15 szent életpályáját meghatározó kulcsgondolatokból összeálló sétaösvény készül, s a szerzetesek ennek bejárására elsősorban házasságra készülő-, már házas és családos párokat, illetve egyéni lelkigyakorlatot teljesítő zarándokokat várnak.
A stációk nemcsak lelki, hanem művészeti értelemben is különlegesek lesznek.
A tölgyfa alkotásokat Agárdi Kovács Attila festő- és szobrászművész mutatta be a közönségnek. A tervezés során a gyakorlati szempontok is hangsúlyt kaptak: a padokat úgy alakítják ki, hogy középre lejtsenek, ezzel is segítve, hogy a párok fizikailag is közelebb ülve, egymásra figyelve tudjanak megpihenni és elmélyülni.
A zarándokösvény megvalósulását a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja. A projektbemutatón Hankó Balázs miniszter hangsúlyozta:
A házasság a közösség egyik legfontosabb tartóoszlopa, és jó lenne, ha a házasság hete nem egy hétig, hanem 52 héten át tartana.
A tervezett tematikában olyan alapfogalmak jelennek meg, mint:
A szeretet, bensőségesség, rácsodálkozás, elköteleződés, hűség, kereszthordozás, megbocsátás, elengedés, hála, hivatás, tisztaság, remény; mindezek együtt rajzolnak ki egy olyan lelki utat, amely nemcsak házaspárokat, hanem minden kereső embert megszólíthat.„Az elköteleződés útja” így egyszerre válik művészeti alkotássá, lelki zarándoklattá és közösségi térré, amely hosszú távon is a kapcsolatok elmélyítését, felfrissítését szolgálja Gödöllőn és azon túl is, hiszen az ötlet Kistarcsáról, Bálint Brigitta kórházi lelkigondozótól és Farkas Ibolya Mária lelkivezetőtől származik.
Balogh Péter Piusz OPraem apát első pillanattól kezdve támogatta a kezdeményezést. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a gödöllői régióban élők közösségi erejét jól szimbolizálja, hogy egy sok éve megfogalmazott gondolat alig pár hét alatt összefogással, elköteleződéssel és imádsággal el tudott indulni a megvalósítás útján.
Az oldal az egyéb VILÁGVALLÁSOKKAL, VALLÁSI IRÁNYZATOKKAL FOGLALKOZIK, de nem áll kapcsolatban semmilyen vallási felekezettel, plébániával vagy azok vezetőivel. AZ ITT TALÁLHATÓ ANYAGOK SAJÁT TANULMÁNYOKBÓL, PAP-ISMERŐSEIMMEL VALÓ PÁRBESZÉDEK ALAPJÁN, ILLETVE KÜLÖNBÖZŐ INTERNETES FORRÁSOKBÓL KERÜLTEK A MODULOKBA, mindezt saját szavakkal átformálva, épp ezért más, vallással foglalkozó oldalak számára elvinni és sajátodként feltüntetni SZIGORÚAN TILOS!
