Az oldal az egyéb VILÁGVALLÁSOKKAL, VALLÁSI IRÁNYZATOKKAL FOGLALKOZIK, de nem áll kapcsolatban semmilyen vallási felekezettel, plébániával vagy azok vezetőivel. AZ ITT TALÁLHATÓ ANYAGOK SAJÁT TANULMÁNYOKBÓL, PAP-ISMERŐSEIMMEL VALÓ PÁRBESZÉDEK ALAPJÁN, ILLETVE KÜLÖNBÖZŐ INTERNETES FORRÁSOKBÓL KERÜLTEK A MODULOKBA, mindezt saját szavakkal átformálva, épp ezért más, vallással foglalkozó oldalak számára elvinni és sajátodként feltüntetni SZIGORÚAN TILOS!
Megkésve bár, de rövidke cikkemben ismételten egy videót teszek közzé nektek, melyben folytatva az Hagia Sophia-székesegyáz történetét, ezúttal művészettörténeti szempontból vesszük górcső alá a csodálatos épületet. Linket az alábbiakban találtok hozzá.:
A nap margójára egy csatornafrissítést hoztam nektek a Prekambriumról, ugyanis előre hoztam a napokban elkészült videók első részét, mely az Hagia Sophia-székesegyház építéstörténetével foglalkozik. Holnap a történet második része fog debütálni, mely művészettörténeti érdekességeket tár fel a felkonferált sztorijában. Jelen videót az alábbiakban érhetitek el.:
A mai nap kezdőpontjaként egy újabb rövid művészettörténeti áttekintéssel jövök nektek, mely ezúttal az isztambuli Sehzade-mecsetről fog szólni. Miért ez az elnevezése? Az alábbiakból kiderülhet számotokra.
Az Isztambulban található Sehzade-mecsetet I. Szulejmán Szultán emeltette, miután trónörököse és egyben kedvenc fia, Mehmet herceg 21 éves korában himlő következtében elhunyt. Szulejmán teljesen összetört gyermeke elhalálozását követően, oly mértékben, hogy összesen 40 napon át gyászolta a herceget. Maga, a komplexum egy pazar díszítéssel ellátott mauzóleum, melyet a kor neves építésze, Mimar Sinan pasa épített azon a helyen, ahol a Fényességes Szultán meggyászolta szeretett fiát. Az együttest úgy állította össze, hogy udvarába márványokkal szegélyezett csarnokon keresztül lehessen bejutni, melynek közepén egy ún. şadırvan, azaz tisztálkodásra használatos kút áll. Belső elrendezését tekintve a központi kupoláját úgy készítették el, hogy minden irányból egy félkupola ölelje körül, mintegy lóhere alakzatot formálva. Ez a megoldás azonban meglehetősen kedvezőtlenül hatott a kor építészeti technikáira, mivel a központi támpilléreket elválasztó hatással bír, ezért Sinan a későbbi munkássága során felhagyott vele. Sírkertjében öt türbe található, melyek közül megemlítendő Mehmet herceg síremléke, amely fölött perzsa betűkkel írott szöveg jelzi elhunytának dátumát, amely 1543. Habár a mecset a belső díszítéseit tekintve igen színpompásnak tűnik, mégis az egyszerűséget hordozza magán, hiszen galéria nélküli megoldással élt Sinan, mikor életre hívta a csodálatos épületet. Hoztam is nektek pár fotót, melyek arról árulkodnak, hogy egyszerűsége ellenére bizony valóban fejedelmi hatást nyújt a Sehzade-mecset.:
A mai nap margójára a Bizánci Ortodox templomépítészet kiválóságáról, a Hagia Sophia székesegyházról hoztam rövid művészettörténeti áttekintést számotokra, mely templom joggal nevezhető a történelem viharos évszázadait átvészelő épületnek, hiszen volt ő már minden a megépítését követő évszázadok, évezredek során. Mi minden? Rövid cikkünkből kiderül.
A hányadtatott sorsú építészeti remek Isztambul Fatih városrészében, az Ahmed Sultan Camii tőszomszédságában magasodik. Építését 532-ben kezdték meg, és 5 éven át folytatták. Az építkezésen 10 000 munkás segítkezett. A templomra jellemző, hogy minden eleme a lehető legpontosabb mérnöki tudással került helyére, és a központi, főkupolát hihetetlen precizitással megoldott félkupolák támasztják alá. A széhesegyház teljes alapterülete 7570 négyzetméter, amellyel 1196-ig, a Sevillai Katedrális megépüléséig a világ legnagyobb építményének számított. Mivel alapjában véve, mint megjegyeztem, Ortodox Bazilikának épült, így freskói is ezt a hangulatot idézik, noha Konstantinápoly 1453-as elestét követően az Oszmán Birodalom rátette kezét és azóta megszakításokkal is, de muszlim mecsetként funkcionál. Építésekor sajnos több alkalommal is előfordult, hogy kupolatere beomlott, melynek legfőbb okai a 7.-15. század között pusztító természeti csapások voltak. A katasztrófák utáni időszakban felújításnak vetették alá, később pedig mintegy 1000 éven át az ortodox patriarchátus központja volt. Egyes források szerint harangtornya is volt, azonban ez az állapot a 18. századig állt fenn. A történelem során elég sok megpróbáltataáson ment keresztül, hiszen eredeti funkcióját teljesen elveszítve először mecset, Kemal Atatürk idejében múzeum, majd napjainkra ismét mecset lett a csodálatos épületből. A Hagia Sophia az egyetlen olyan templom Isztambulban, melynek az állagmegóvási projektje miatt folyamatos felújítása, csinosítgatása zajlik. Érdekesség, hogy - visszatérve az építéséhez - annak ellenére, hogy különböző települések is adományoztak az építéséhez szükséges márványt Isztambulnak, mégis tetemes összegbe fájt felhúzása. Azonban rengeteg pénz ide vagy oda, az utókor igy is csodájára járhat ennek a csodálatos székesegyháznak. Íme néhány kép annak igazolására, hogy tényleg nem légből kapott mese egy szavam sem.:
Napindító cikknek a tegnap elkezdett művészettörténeti gyorstalpalónk következő részét hoztam el nektek, mely törökorzsági és isztambuli vonalon haladva jelenleg a Nagy Szulejmán-mecsetről fog szólni. A Suleymaniye Camii Isztambul legnagyobb mecsetjeként épült I. Szulejmán szultán parancsára 1550-57 között. A hatalmas, 59x58 méter alapterületű telken található építmény Sinan pasa precíz mérnöki tudást dicséri, legmagasabb pontja, a főkupolája 53 m magasságba tör. A komplexum konyhát, iskolát és kórházat is tartalmaz, falai között pedig megtalálhatók pl. Hürrem-és Mihrimah szultánák, illetve II. Ahmed és II. Szulejmán szultánok türbéi is. A mecset megépülésekor részint a magyarországi hadjáratok idején zsákmányolt javak ráfordításával épült, amely mai árfolyamon 26.491.823.700 aranyforintra rúg. Legszebb része a belsejében függő hatalmas, kör alakú csillárja. Elkészültét követően több alkalommal is pusztított benne tűzvész, de ezek közül legemlítésreméltóbb az az eset, amikor is az I. világháború idején fegyverraktárként használták, és az udvarán tárolt lőszer berobbant. Az ezt követő felújítása 1956-ban történt meg. Az alábbiakban láthattok róla néhány képet és természetesen a történetét részletesebben videóformátumban is megtekinthetitek.:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Szentek közössége-modul: Szent Ágoston, Alix Fjodorovna cárné
Friss bejegyzések
