Az oldal az egyéb VILÁGVALLÁSOKKAL, VALLÁSI IRÁNYZATOKKAL FOGLALKOZIK, de nem áll kapcsolatban semmilyen vallási felekezettel, plébániával vagy azok vezetőivel. AZ ITT TALÁLHATÓ ANYAGOK SAJÁT TANULMÁNYOKBÓL, PAP-ISMERŐSEIMMEL VALÓ PÁRBESZÉDEK ALAPJÁN, ILLETVE KÜLÖNBÖZŐ INTERNETES FORRÁSOKBÓL KERÜLTEK A MODULOKBA, mindezt saját szavakkal átformálva, épp ezért más, vallással foglalkozó oldalak számára elvinni és sajátodként feltüntetni SZIGORÚAN TILOS!
Megkésve bár, de rövidke cikkemben ismételten egy videót teszek közzé nektek, melyben folytatva az Hagia Sophia-székesegyáz történetét, ezúttal művészettörténeti szempontból vesszük górcső alá a csodálatos épületet. Linket az alábbiakban találtok hozzá.:
A nap margójára egy csatornafrissítést hoztam nektek a Prekambriumról, ugyanis előre hoztam a napokban elkészült videók első részét, mely az Hagia Sophia-székesegyház építéstörténetével foglalkozik. Holnap a történet második része fog debütálni, mely művészettörténeti érdekességeket tár fel a felkonferált sztorijában. Jelen videót az alábbiakban érhetitek el.:
A mai nap margójára a Bizánci Ortodox templomépítészet kiválóságáról, a Hagia Sophia székesegyházról hoztam rövid művészettörténeti áttekintést számotokra, mely templom joggal nevezhető a történelem viharos évszázadait átvészelő épületnek, hiszen volt ő már minden a megépítését követő évszázadok, évezredek során. Mi minden? Rövid cikkünkből kiderül.
A hányadtatott sorsú építészeti remek Isztambul Fatih városrészében, az Ahmed Sultan Camii tőszomszédságában magasodik. Építését 532-ben kezdték meg, és 5 éven át folytatták. Az építkezésen 10 000 munkás segítkezett. A templomra jellemző, hogy minden eleme a lehető legpontosabb mérnöki tudással került helyére, és a központi, főkupolát hihetetlen precizitással megoldott félkupolák támasztják alá. A széhesegyház teljes alapterülete 7570 négyzetméter, amellyel 1196-ig, a Sevillai Katedrális megépüléséig a világ legnagyobb építményének számított. Mivel alapjában véve, mint megjegyeztem, Ortodox Bazilikának épült, így freskói is ezt a hangulatot idézik, noha Konstantinápoly 1453-as elestét követően az Oszmán Birodalom rátette kezét és azóta megszakításokkal is, de muszlim mecsetként funkcionál. Építésekor sajnos több alkalommal is előfordult, hogy kupolatere beomlott, melynek legfőbb okai a 7.-15. század között pusztító természeti csapások voltak. A katasztrófák utáni időszakban felújításnak vetették alá, később pedig mintegy 1000 éven át az ortodox patriarchátus központja volt. Egyes források szerint harangtornya is volt, azonban ez az állapot a 18. századig állt fenn. A történelem során elég sok megpróbáltataáson ment keresztül, hiszen eredeti funkcióját teljesen elveszítve először mecset, Kemal Atatürk idejében múzeum, majd napjainkra ismét mecset lett a csodálatos épületből. A Hagia Sophia az egyetlen olyan templom Isztambulban, melynek az állagmegóvási projektje miatt folyamatos felújítása, csinosítgatása zajlik. Érdekesség, hogy - visszatérve az építéséhez - annak ellenére, hogy különböző települések is adományoztak az építéséhez szükséges márványt Isztambulnak, mégis tetemes összegbe fájt felhúzása. Azonban rengeteg pénz ide vagy oda, az utókor igy is csodájára járhat ennek a csodálatos székesegyháznak. Íme néhány kép annak igazolására, hogy tényleg nem légből kapott mese egy szavam sem.:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Szentek közössége-modul: Szent Ágoston, Alix Fjodorovna cárné
Friss bejegyzések
