Az oldal az egyéb VILÁGVALLÁSOKKAL, VALLÁSI IRÁNYZATOKKAL FOGLALKOZIK, de nem áll kapcsolatban semmilyen vallási felekezettel, plébániával vagy azok vezetőivel. AZ ITT TALÁLHATÓ ANYAGOK SAJÁT TANULMÁNYOKBÓL, PAP-ISMERŐSEIMMEL VALÓ PÁRBESZÉDEK ALAPJÁN, ILLETVE KÜLÖNBÖZŐ INTERNETES FORRÁSOKBÓL KERÜLTEK A MODULOKBA, mindezt saját szavakkal átformálva, épp ezért más, vallással foglalkozó oldalak számára elvinni és sajátodként feltüntetni SZIGORÚAN TILOS!
A nap margójára egy csatornafrissítést hoztam nektek a Prekambriumról, ugyanis előre hoztam a napokban elkészült videók első részét, mely az Hagia Sophia-székesegyház építéstörténetével foglalkozik. Holnap a történet második része fog debütálni, mely művészettörténeti érdekességeket tár fel a felkonferált sztorijában. Jelen videót az alábbiakban érhetitek el.:
A mai nap kezdőpontjaként egy újabb rövid művészettörténeti áttekintéssel jövök nektek, mely ezúttal az isztambuli Sehzade-mecsetről fog szólni. Miért ez az elnevezése? Az alábbiakból kiderülhet számotokra.
Az Isztambulban található Sehzade-mecsetet I. Szulejmán Szultán emeltette, miután trónörököse és egyben kedvenc fia, Mehmet herceg 21 éves korában himlő következtében elhunyt. Szulejmán teljesen összetört gyermeke elhalálozását követően, oly mértékben, hogy összesen 40 napon át gyászolta a herceget. Maga, a komplexum egy pazar díszítéssel ellátott mauzóleum, melyet a kor neves építésze, Mimar Sinan pasa épített azon a helyen, ahol a Fényességes Szultán meggyászolta szeretett fiát. Az együttest úgy állította össze, hogy udvarába márványokkal szegélyezett csarnokon keresztül lehessen bejutni, melynek közepén egy ún. şadırvan, azaz tisztálkodásra használatos kút áll. Belső elrendezését tekintve a központi kupoláját úgy készítették el, hogy minden irányból egy félkupola ölelje körül, mintegy lóhere alakzatot formálva. Ez a megoldás azonban meglehetősen kedvezőtlenül hatott a kor építészeti technikáira, mivel a központi támpilléreket elválasztó hatással bír, ezért Sinan a későbbi munkássága során felhagyott vele. Sírkertjében öt türbe található, melyek közül megemlítendő Mehmet herceg síremléke, amely fölött perzsa betűkkel írott szöveg jelzi elhunytának dátumát, amely 1543. Habár a mecset a belső díszítéseit tekintve igen színpompásnak tűnik, mégis az egyszerűséget hordozza magán, hiszen galéria nélküli megoldással élt Sinan, mikor életre hívta a csodálatos épületet. Hoztam is nektek pár fotót, melyek arról árulkodnak, hogy egyszerűsége ellenére bizony valóban fejedelmi hatást nyújt a Sehzade-mecset.:
Ma, egy újabb egyháztörténeti videótéma került megosztásra a Prekambrium Csatornán, mely ezúttal a kereszténység bölcsőjét, a Bizánci Birodalmat mutatja be nektek. Mivel emelt szintű történelem érettségin előkerülhet a Kereszténység Kialakulása, mint tudási szempontból elvárt szóbeli tétel, így igyekszem komplex egyháztörténeti anyagot kezetekbe adni a minél alaposabb tudás érdekében. Az előzőleg említett birodalmi alakulat történelméről videót pedig az alábbi linken találtok.:
Ma újabb egyháztörténeti témával gazdagodott a Prekambrium Csatorna, mely ezúttal az Ős-és Ókereszténység témakörét dolgozza fel. Videólinket az alábbiakban találtok hozzá.:
Ma egy újabb csodálatos épület rövid művészettörténeti áttekintésével jövök nektek, méghozzá az Arab Emírségek fővárosában található Sheikh Zayed Nagymecsettel kapcsolatban. A csodálatos épület több szempondból is a világ egyki legnagyobb komplexuma. Vajon miért sikerült erre címre szert tennie? Az alábbiakból kiderül számotokra.
Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu Dhabiban áll a világ egyik legcsodálatosabb építménye, a Sheikh Zayed Nagymecset, melyet 1996-2007 között építettek. Alapanyagát tekintve teljes egészében márvány, és alapterülete pedig 12 hektár, ami 17 000 négyzetméternek felel meg.Az épületet az olasz Webild és Rizzani de Eccer S.p.A. építészeti cégek építették, melyből kifolyólag 3000 munkás dolgozott rajta éjt nappallá téve. Alap kompozíciójaként a természet szépségeit jelölték meg, s ezek a motívumok az egész épületet áthatják. Az elkészült épület össz építési költsége 2 billió dirham volt, ami USA-dollárba átszámolva 545 millió dollárnak felel meg. Belső konstrukciója szerint a hatalmas épület több szempontból is kiérdemelte a "leg"-ek nagykönyvébe kerülés jogát, hiszen itt található a világ legnyagyobb kristálycsillárja és szőnyege is többek között. A szőnyeget több, mint 2 milliárd csomó összeillesztésével és több tízezer tonna gyapjú felhasználásával hívta életre 1300 szőnyegszövő munkás. A Sheikh Zayed Nagymecsetnek 82 tornya és 4 minaretje van, ez utóbbiak egyenként 107 m magasba törnek. Íme néhány kép a csodálatos építményről.:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Szentek közössége-modul: Szent Ágoston, Alix Fjodorovna cárné
Friss bejegyzések
