Figyelmeztetés!

Sziasztok!

A mai napon Bonyhádra utazunk gondolatban, ahol a napokban szobor-megáldó ünnepségre gyűlt össze a városi lakosság. Az eseményre március 11-én került sor a település központjában, ahol 1796 óta magasodik Szentháromság-szobor.

A szobrot Walter József, bonyhádi orvos állította fent nevezett évben, s a hozzá felhasznált kőzetanyag pedig a mészkő. Művészettörténeti stílusa szerint a kompozíció a kései barokk, annak is a rokokó és klasszicizmus közötti ága, a német eredetű copf irányzatot képviseli (Zopf: nagyképű, unalmas - szerk.), aminek legtetején a Szentháromság szoborcsoportja, alatta a Szűzanya látható, kinek feje fölé angyalok tartanak koronát. Egy szinttel lejjeb Szent Péter, Szent Pál, a gyermek Krisztust kezeiben tartó Keresztelő János, a tűzoltók védőszentje, Szent Flórián és a járványok ellen patronáló szent, Sebestyén szobra elevenedik meg. A barokk szobrok hagyományai szerint helyet kapott az emlékművön az önmegtagadásban és magányban folytonos imádságos életet élt Szent Rozália is, akit egy barlangban, fekvő helyzetben ábrázolnak. A szoborcsoportot korábban 1934-ben és az 1980-as években is felújították. A közelmúltban megvalósult munkálatok során konzerválták az eredetinek tekinthető felületeket, javították a kőanyagot, eltávolították a korábbi, helytelen kiegészítéseket, és pótolták a plasztikai hiányokat. A restaurálás keretében felújították az emlékművet körülvevő kovácsoltvas kerítést, és rendbe hozták a szobor környezetét is.

Ezt a szobrot újították fel nem olyan régen, s áldotta meg Felföldi László, pécsi püspök ünnepi szentmisét követően.
A megyéspüspök beszélt a Szentháromság közösségének nagy titkáról, az egységről és a közösségről is, mely gyönyörű szimbóluma lett Bonyhádnak

s melynek nyomán a szívekben, feleségek, édesanyák, férjek és édesapák szívében megszületik, hogy megvalósítsák az Isten által rájuk bízott küldetést. Napjainkban óriási feszültség vesz körül minket, melyben csak a Lélek csodája segíthet, mely többre képes minden emberi akaratnál és gonosz szándéknál.

Végezetül XIV. Leó pápa a békéért mondott imádságával zárta beszédét.

Sziasztok!

A mai napon Kállósemjénbe látogatunk, ahol közös imádságra gyűltek össze a római katolikus hívek. Az imádságos napra március 5-én került sor, s központi témáját az új papi és szerzetesi hivatások adták. A szentmisét Palánki Ferenc, Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök celebrálta, aki homíliájában a szegény Lázár személyéből kiindulva kitért többek között arra is, hogy:

Földi életünk meghatározza örök sorsunkat. Nem mindegy, hogyan élünk, hogyan töltjük mindennapjainkat, és mennyire vagyunk figyelmesek embertársaink iránt. Az ember földi élete olyan, mint amikor valaki itt dolgozik, de munkájának gyümölcse „odaát”, az örök otthonban épül.

A főpásztor hangsúlyozta: minden ember alapvető hivatása a szeretet. A példabeszéd gazdag embere nem azért hibázott, mert gazdag volt, hanem azért, mert önző maradt, és nem vette észre a kapujában fekvő rászorulót. A lélekben való szegénység, amelyről Jézus beszél, azt jelenti, hogy az ember nem kötődik görcsösen a földi javakhoz, hanem Istenhez ragaszkodik. Palánki Ferenc arra is rámutatott, hogy:

A szeretetlenség már itt a földön is „pokolként” jelenhet meg az ember életében. Aki bezárkózik önzésébe, eltávolodik embertársaitól és Istentől.

Jézus azonban arra hív mindenkit, hogy figyeljen az ő tanítására, hordozza életének keresztjeit szeretetből, és áldozatvállalással szolgálja a rábízottakat. Ebben a küldetésben mindenki meghívást kap: ott, ahol él, abban az életállapotban, amelyben van. A fiatalok számára pedig különösen fontos, hogy felismerjék azt a hivatást, amelyre Isten hívja őket, és hűségesen kitartsanak mellette.

Sziasztok!

A mai napon görögtatolikus vallási hírekkel érkeztem számotokra, ugyanis helyére került a debreceni görögkatolikus székesegyház időkapszulája és toronykeresztje.

A templom építése 1907-ben kezdődött. Firczák Gyula püspök 1910. május 22-én az Istenszülő oltalmának tiszteletére szentelte fel. Az építés után több mint száz évvel szükségessé vált a 2015-ben főszékesegyházi rangot kapott templom teljes körű felújítása. A munkát 2023 októberében, nem sokkal a templom búcsúünnepét követően kezdték el. Közel két évvel később, 2025. szeptember 4-én a szakemberek egy 1908-ban elhelyezett időkapszulát találtak a torony tetején található kereszt tövében. A bádogból hajtogatott doboz közel 120 éven át sértetlenül megőrizte az elhelyezés emlékdokumentumát és az azt védő újságlapot.

A dokumentumok a Görögkatolikus Metropóliai és Főegyházmegyei Levéltárba kerültek, ezeket március 6-án, az új időkapszula elhelyezését megelőző rendezvény keretében meg lehetett tekinteni a Görögkatolikus Látogatóközpontban. A történelmi eseményt megtisztelte jelenlétével a művészi festésben részt vevő több ikonfestő, a tervezést ésAz esemény rövid vetítéssel kezdődött a főszékesegyház épületének felújításáról, majd Papp László polgármester köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve: büszke arra, hogy „a város polgárai közötti egyetértés, megértés és összefogás révén” a református, a római katolikus és a görögkatolikus egyháznak is Debrecen az egyik püspöki székhelye. A görögkatolikus egyház aktív tagjaként azt kívánta, hogy az utódok is egy ugyanolyan fejlődő, virágzó, szellemi, kulturális és gazdasági szempontból is európai jelentőségű, regionális központ polgárai lehessenek Debrecenben, mint amilyen a város ma. a kivitelezést végző cégek képviseletében pedig Tisza András, illetve Gál Attila és Som János.
Ezt követően Kocsis Fülöp ések-metropolita, Seszták István hajdúdorogi főhelynök és Sivadó Miklós debreceni parókus látta el kézjegyével az esemény emlékdokumentumát, mely többek között a Görögkatolikus Metropólia hierarchái, a Debreceni Görögkatolikus Parókia szolgálattevői, az építést és kivitelezést végző szakemberek és a művészi festést végző ikonfestők nevét tartalmazza; illetve megemlékezik a templom építésének történetéről és az 1908-ban készült iratokról is.
Az ünnepélyes alkalmon nemcsak a kapszula került fel a toronyba, hanem a vörösrézből készült toronykeresztet is visszatették régi helyére, miután a szakemberek lecsiszolták, polírozták, kijavították rajta a hibákat, az alapozás után pedig aranylemezekkel borították. Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita végül megáldotta a megújult toronykeresztet és az alatta elhelyezett új időkapszulát is.

Sziasztok!

Nemzeti ünnepünk alkalmával egy lelkinapos hírrel érkeztem számotokra, melyet Nyíregyházán tartottak az elmúlt hétvégén. Az eseményt március 7-én, szombaton közölte honlapján a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, s helyszíneként pedig a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház szolgált. A nap előadója Nagy Csaba családpasztorációs referens, gávavencsellői plébános volt, aki a Szentség a testben, a fájdalomban, a szeretetben, a szülésben és simogatásban címmel tartott rendkívül inspiráló előadást.
A nap közös imádsággal vette kezdetét, amit Nagy Csaba előadása követett. Az előadás gerincét az adta, hogy a kereszténységet gyakran vádolják azzal, hogy elnyomja a nőket, valójában azonban éppen a keresztény hit az, amely a nő méltóságát különleges módon emelte fel. A megváltás történetében a női jelenlét kulcsszerepet kap:

A feltámadás első tanúi is nők voltak.

Nagy Csaba atya hangsúlyozta:

A nők különleges küldetése az élet védelme és fenntartása. Ez a küldetés a család mindennapjaiban valósul meg: a gyermekek nevelésében, a kapcsolatok ápolásában, a sebek gyógyításában és a remény fenntartásában. Sok család életében ma is az édesanya az, aki a nehézségek között is őrzi az egységet és a jövőbe vetett bizalmat.

A lelkinap egyik központi gondolata a nő identitása volt. A nő mindenekelőtt valakinek a lánya: Isten szeretett gyermeke. Ebből a kapcsolatból fakad az a méltóság és szabadság, amely képessé teszi arra, hogy feleségként, anyaként vagy más hivatásban is a szeretet szolgálatában éljen. Az előadó arra bátorította a résztvevőket, hogy fedezzék fel újra ezt az alapvető identitást: az Atya tekintetében találják meg önmaguk igazi értékét. A nő hivatásának egyik kulcsa a szeretet, ami abból fakad, hogy a nő szívében különleges képesség van a szeretet befogadására és továbbadására. Ez a szeretet azonban nem csupán érzelem, hanem áldozatvállalás is.
Ezt követően, a nap zárásaként Palánki Ferenc megyéspüspök mutatott be szentmisét, amelyen Nagy Csaba mondott szentbeszédet.

Sziasztok!

Mára egy március elején kelt hírrel jövök nektek, melyben újabb templomfelújító, helyesebben harangmegújító tevékenyéről lesz szó. Ez úton a Nógrád vármegyei Becskére látogatunk el, ahol két történelmi harangot is megújítottak február végén. A felújítás 2/3-ad részben közösségi összefogás eredményeként valósult meg, hiszen számukra nem pusztán műszaki restaurációja miatt, hanem generációs mivolta okán is fontosak a harangok hiszen évszázadok óta e harangok kísérik a lakosság minden napjait is egyaránt.
A munkálatok során megújult az 1532-ben öntött, 494 éves, 280 kilogrammos történelmi-és az 1744-ben készült 14 kilogrammos lélekharang is, melyek közül utóbbi ráadásul már 2022-ben egy alkalomal átesett e procedúrán. A szakemberek egyenes járommal, repülőnyelvvel és motoros meghajtással látták el, amely hosszú távon biztosítja a biztonságos és kíméletes működtetést. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a harang hangja továbbra is méltó módon töltse be a falut, miközben állapota megőrizhető az utókor számára. A mostani beruházás során ennek villamosítása is megvalósult, így a templom harangjai immár egységes, korszerű rendszerben működnek.