Figyelmeztetés!

Sziasztok!

A mai napon Bonyhádra utazunk gondolatban, ahol a napokban szobor-megáldó ünnepségre gyűlt össze a városi lakosság. Az eseményre március 11-én került sor a település központjában, ahol 1796 óta magasodik Szentháromság-szobor.

A szobrot Walter József, bonyhádi orvos állította fent nevezett évben, s a hozzá felhasznált kőzetanyag pedig a mészkő. Művészettörténeti stílusa szerint a kompozíció a kései barokk, annak is a rokokó és klasszicizmus közötti ága, a német eredetű copf irányzatot képviseli (Zopf: nagyképű, unalmas - szerk.), aminek legtetején a Szentháromság szoborcsoportja, alatta a Szűzanya látható, kinek feje fölé angyalok tartanak koronát. Egy szinttel lejjeb Szent Péter, Szent Pál, a gyermek Krisztust kezeiben tartó Keresztelő János, a tűzoltók védőszentje, Szent Flórián és a járványok ellen patronáló szent, Sebestyén szobra elevenedik meg. A barokk szobrok hagyományai szerint helyet kapott az emlékművön az önmegtagadásban és magányban folytonos imádságos életet élt Szent Rozália is, akit egy barlangban, fekvő helyzetben ábrázolnak. A szoborcsoportot korábban 1934-ben és az 1980-as években is felújították. A közelmúltban megvalósult munkálatok során konzerválták az eredetinek tekinthető felületeket, javították a kőanyagot, eltávolították a korábbi, helytelen kiegészítéseket, és pótolták a plasztikai hiányokat. A restaurálás keretében felújították az emlékművet körülvevő kovácsoltvas kerítést, és rendbe hozták a szobor környezetét is.

Ezt a szobrot újították fel nem olyan régen, s áldotta meg Felföldi László, pécsi püspök ünnepi szentmisét követően.
A megyéspüspök beszélt a Szentháromság közösségének nagy titkáról, az egységről és a közösségről is, mely gyönyörű szimbóluma lett Bonyhádnak

s melynek nyomán a szívekben, feleségek, édesanyák, férjek és édesapák szívében megszületik, hogy megvalósítsák az Isten által rájuk bízott küldetést. Napjainkban óriási feszültség vesz körül minket, melyben csak a Lélek csodája segíthet, mely többre képes minden emberi akaratnál és gonosz szándéknál.

Végezetül XIV. Leó pápa a békéért mondott imádságával zárta beszédét.