Figyelmeztetés!

Sziasztok!

Úrnapjával kapcsolatos híreink befejező részeként ezúttal külhoni egyházmegyéink, ezeken belül is a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye felé vesszük az irányt, hiszen az ünnep alkalmávól itt is ünnepi szenmisén gyűlt össze a hívői közösség. Június 4-én Székelyudvarhelyen került bemutatásra szentmise, melynek szónoka Kovács Gergely, gyulafehérvári érsek volt.
Az érsek szentbeszédében kiemelte, hogy:

Jézus Krisztus az Oltáriszentségben nemcsak jelképesen, hanem valóságosan van jelen, és önmagát adja mindenkinek. Az Eucharisztia nemcsak Istennel, hanem egymással is összeköti a híveket. Ezért az ünneplése a mindennapi emberi kapcsolatokban is felelősséget jelent.

A szentmise után a hagyományos körmenet a négy égtáj felé haladt, megállva a sátoroltároknál. A körmenetben az elsőáldozó gyermekek virágszirmokat szórtak a sátoroltároknál, a megszentelt nyírfaágakat és lombdíszeket pedig sokan hazavitték, mivel a néphagyomány különleges jelentőséget tulajdonít ezeknek a szentelményeknek.

Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyházban Kerekes László segédpüspök celebrált szentmisét a központi papság, a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Római Katolikus Papnevelő Intézet elöljárói és tanárai, valamint a helyi hívek jelenlétében június 5-én. A szentmisét követően a hagyományos úrnapi körmenetre is sor került.

Sziasztok!

Ma - folytatva úrnapi híreinket - ezúttal a Kaposvári Egyházmegyébe, azon belül is Andocsra laátogatunk el gondolatban, ahol ünnepi szentmisén vett rész a római katolikus közösség. A szertartást június 7-én, vasárnap celebrálta Varga László, megyéspüspök az andocsi Nagyboldogasszony-székesegyházban, melyet a hagyományoknak megfelelően új papi és szerzetesi hivatásokért ajánlott fel.
A szentmisén elhangzott homíliájában a megyéspüspök arra hívta a zarándokokat, hogy ne csak szemlélői, hanem aktív viszonzói legyenek az isteni szeretetnek. Szentbeszédében az Úrnapja titkát és a szeretetválasz három legfontosabb megnyilvánulását állította középpontba:

A végtelen Isten, a világmindenség teremtője, fenntartója, beteljesítője az ember iránti szeretetében elment a végsőkig. Nemcsak szólt hozzánk a próféták által, nemcsak kinyilatkoztatta az igazságait, nemcsak vállalta az emberi létet, élet- és sorsközösséget vállalva velünk, bűnös emberekkel. Az élet teljessége kiüresítette magát, megalázta magát, és beletestesült egy falat kenyérbe és egy korty borba. És mindezt azért, hogy egyesülhessen azzal, akit szeret. A szeretet törvénye, hogy a szeretet egyesülni akar, egyé akar válni azzal, akit szeret. Isten ebben elment a végsőkig, és azt a csodálatos módját választotta ennek az egyesülésnek, ami átível történelmi korokon, élethelyzeteken, bárhol, bármikor egyesülhetünk Istennel, aki a Szeretet.

A szentmise az úrnapi körmenettel ért véget, melyet követően folytatódtak a gyermeknapi programok a templom körül.

Sziasztok!

A mai napon egy úrnapi szentmisét és egyúttal körmenetet tárgyaló hírt osztok meg veletek, melynek színhelyeként ezúttal a Szent István-bazilikát célozzuk meg, hiszen itt ment végbe az esemény. Egész pontosan ünnapi szentmisén és körmeneten vett részt Budapest apraja-nagyja június 7-én, vasárnap, Úrnapja alkalmából, melyet Mohos Gábor, Esztergom-budapesti szegédpüspök mutatott be az összegyűlt híveknek.
A segédpüspök homíliájában arra hívta fel a figyelmet, hogy:

az Oltáriszentség különleges módon táplálja az embert. Míg a földi táplálék a testet tartja életben, Krisztus teste és vére a lelket erősíti, mert az ember lelke közvetlenül Istentől származik, és „Isten egyedül a lelki életünknek a forrása és a táplálója”,

továbbá rámutatott, hogy az Oltáriszentség mély kapcsolatban áll Krisztus szenvedésével és áldozatával. Mohos Gábor szerint ha az ember valóban közel akar kerülni ehhez a titokhoz, lelki utat kell megtennie. A Második Törvénykönyv olvasmányára utalva a választott nép pusztai vándorlását idézte fel, amely „nemcsak távolságban, hanem még inkább időben hosszú út” volt. Ez az út a pusztán vezetett keresztül, ahol az ember megtapasztalja a hiányt és a kiszolgáltatottságot.
A homília egyik központi gondolata a szeretet utáni vágy volt. Mohos Gábor arról beszélt, hogy az ember lelke mélyén ott él a hiány, a vágy „a valódi, igazi szeretetre”. Ezt a vágyat földi dolgok és emberi kapcsolatok részben betölthetik, de teljesen nem. A segédpüspök az ószövetségi mannát az Oltáriszentség előképének nevezte. Mint fogalmazott, a manna „egy olyan új táplálék” előképe volt, amelyet korábban senki sem ismert. Az igazi újdonság azonban Krisztus ajándéka:

Hogy Isten önmagát adja nekünk eledelül. Saját maga valóságosan jelen van az Oltáriszentségben, és táplál bennünket lelkileg.

Mohos Gábor kitért arra is, hogy az Oltáriszentséghez méltó módon kell közeledni. A bűn rabságából ki kell lépni, mert „lehetetlen az Oltáriszentség titkában valóban elmélyülni úgy, hogy az ember bűnben van”. Emlékeztetett arra, hogy súlyos bűn esetén a szentáldozás előtt szükséges a szentgyónás, hiszen lehetetlen a bűn rabságában az Oltáriszentségben Istennel mély kapcsolatban lenni.
A homília végén Mohos Gábor a hálaadás fontosságát emelte ki. Felidézte, hogy a szentmise maga is hálaadás, és Jézus is hálát adott, mielőtt az utolsó vacsorán önmagát adta tanítványainak. A körmenetre utalva Mohos Gábor hangsúlyozta: ez az ünnep különösen alkalmas arra, hogy a hívek a szívükben megéljék a hálát, és „ezt a nagy titkot” kivigyék a világba. Végülarra kérte a híveket, hogy úgy hordozzák Krisztust, különösen a szentáldozás után, hogy jelenlétük mások számára is megszólító és vonzó legyen.

Tudjon Isten szeretete úgy átjárni bennünket, hogy saját emberi korlátaink és gyarlóságunk ellenére rajtunk keresztül is eljusson másokhoz.

Sziasztok!

Ma XIV. Leó pápa háza táján barangolunk picit, hiszen a tegnapi nap pápaságának újabb mérföldkövét rejtette el magában, ugyanis megkezdte 6 napos spanyolországi apostoli útját. A Szentatya június 6-án, a délelőtti órákban érkezett Madridba, ahol 7-én, délelőtt 10 órakor szentmisét celebrál. Délután a Szentatya az ágostonos rend helyi tagjaival találkozik zárt körben az apostoli nunciatúrán. Ugyancsak délután a kultúra, a művészet, a gazdaság és a sport világának képviselőivel találkozik Leó pápa a „Kapcsolatok építése” elnevezésű eseményen.
A katolikus egyházfő június 8-án, hétfőn délelőtt előbb Spanyolország miniszterelnökével, Pedro Sánchez Pérez Castejónnal, majd a parlament tagjaival találkozik. Később a püspöki konferencia székházában a spanyol püspökök fogadják. Ezt követi az imádság az Almudenai Szűzanya kegyképe előtt, a róla elnevezett székesegyházban. Este a Santiago Bernabéu Stadionban, a nagy múltú Real Madrid focicsapat otthonában találkozik a pápa a főegyházmegye híveivel.
Június 9-én, kedden, mielőtt elhagyná a spanyol fővárost, a Szentatya köszönetet mond a látogatás megvalósításán dolgozó önkénteseknek. Előreláthatólag 11.10-kor indul a nemzetközi reptérről Barcelonába, ahové fél 1 körül érkezik.
Június 11-én repülővel indul Barcelonából a Kanári-szigetekre, ahol kétnapos látogatást tesz a migrációs kihívásokkal érintett területeken. Gran Canarián első programjaként Arguineguín település kikötőjében azokkal a szervezetekkel és közösségekkel találkozik, melyek az elmúlt években érkezett több ezer migráns befogadásával és támogatásával foglalkoznak. Délután püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel, szeminaristákkal és lelkipásztori munkatársakkal találkozik XIV. Leó, majd este fél 7-kor szentmisét mutat be a Gran Canaria Stadionban.
A spanyolországi apostoli út utolsó napján, június 12-én Leó pápa Tenerifére utazik, ahol a Las Raíces központban – amely az egyik legjelentősebb ideiglenes befogadó intézmény a Kanári-szigeteken – bevándorlókkal találkozik, majd a migránsok integrációjáért dolgozó szervezetekkel a Plaza del Cristo de La Laguna téren. Délben a Szentatya szentmisét mutat be Santa Cruz de Tenerife kikötőjében.
14.30-kor kerül sor a búcsúceremóniára a Tenerife Norte–Los Rodeos nemzetközi repülőtéren. Leó pápa 15 órakor indul vissza repülővel Rómába; várhatóan 20.10-kor érkezik meg a Fiumicino repülőtérre.

Sziasztok!

Mára egy érdekes országos felhívás hírét hoztam el nektek, melyet az Esztergom-Budapesti Főegyhámegye segédpüspöke, Fábry Kornél atya intézett a hívői közösséghez. Ennek keretein belül ugyanis arra kér mindenkit, hogy összesen 15 000 000 Üdvözlégy hangozzék el Hazánkért, határon innen és túl. Az imádságos intervallum fél évig, azaz június 1.-december 31. között került meghirdetésre, aminek érdekessége az, hogy hívői kezdeményezésre indult el.
Fábry atya a Magyar Kurír oldalán megosztott elmélkedése szerint megkereste őt egy fiatal fiú, aki fontosnak tartotta az efféle indítványozást a nemzet felé, mivel az valójában imádság nemcsak személyes lelkigyakorlat, hanem az Egyház közös lélegzetvétele.

Amikor imádkozunk, Istent dicsőítjük, elé visszük önmagunkat, családjainkat, közösségeinket, hazánkat és egész nemzetünket. Szűz Mária közbenjárását kérve különösen is megtapasztalhatjuk, hogy az imádság összeköt bennünket: határokon innen és túl, nemzedékeken át, örömben és megpróbáltatásban egyaránt. Azonban az Üdvözlégy során Szűz Mária közbenjárását kérjük Magyarországért való közben járásáért, s hogy segítsen bennünket Krisztushoz közelebb kerülni, hitünkben megerősödni, egymás iránt nagyobb szeretettel és felelősséggel élni.

Épp ezért Fábry atya arra kér minden lelkivezetőt, hogy a szentmisék végén, rózsafüzér-társulatokban, közösségi alkalmakon, hittanos és családi programokon hívják fel a figyelmet erre az imahálózatra. Jó lenne, ha minél több helyen közösségi formában is elhangozna az Üdvözlégy Mária Magyarországért és a nemzetért; ugyanakkor az otthon, útközben, csendben elmondott imák is ugyanúgy értékes részei ennek a lelki felajánlásnak.