Figyelmeztetés!

<< VISSZA - RÓMAI KATOLIKUS VALLÁS

A pápa a Római Katolikus Egyház feje, Szent Péter Székének kizárólagos utóda. A bíborosok testülete választja meg 2/3-os többségben, melynek követelménye, hogy érvényes szavazat legyen a többségi szavazat. Lényeges momentum az is, hogy aktív szavazati joggal kell rendelkezniük azokanak a bíborosoknak, akik összeülnek és szavaznak, kit javasolnak a pápai szék betöltésére, és zárt szavazással döntenek. Amikor pápaválasztás van, a Sixtus-i Kápolnában gyűlnek össze és, miután minden bíboros letette az esküjét, kezdtetét veszi a konferencia. Ha van pápa, a kápolna kéményéből fehér, ha még nem sikerült dönteniük a pápa személyét illető kérdésekben, fekete füst száll fel.
Pápává természetesen olyan papot is felszentelhetnek, aki még plébános, de, csak azután szentelhető pápává az adott személy, ha püspökké van szentelve. Mivel a pápa tisztsége teljes egészében a vatikáni tartózkodáshoz kötött, ezért annak a személynek, akit pápává választanak, fel kell hagynia addig folytatott életvitelével, és az újra kell koncentrálnia. Tisztéből fakad, hogy törvényhozó szerepe van, ő hívja össze az Egyetemes Zsinatot, de a pápai szék megüresedésének idején a zsinat nem törvénykezhet.
A pápa Róma Püspöke, ő választja az egyházmegye élére a püspököt, aki vele együtt dolgozik (úgy is mondható, hogy a püspök a pápa jobbkeze).

A pápai cím két esetben szűnik meg:
- lemondással (pl. XVI. Benedek);
- a pápa halálával

Természetesen a pápa hatalma az egyházban teljes, közvetlen és egyetemes:
- teljes: A Római Egyház feje;
- közvetlen: közigazgatási jogi döntéseket hozhat az egyházat érintő kérdésekben;
- egyetemes: az egész egyházra kiterjedő jogok illetik meg.