Figyelmeztetés!

Szent Gellért 977.április 23-án született az itáliai Velencén. Tanulmányait az Isola di San Giorgio Maggiore Benedek-rendi kolostorban végezte, majd a szent könyvek tanulmányozásába fogott, miután ihletet kapott ahhoz, hogy Szent Jeromos irataiban a betlehemi monostorban elméyülhessen. Apja 990-95 körül tagja volt egy zarándoklatnak, melynek folyamán az arabok megölték őt, s így az akkoriban még György néven keresztelt ifjú felvette a nevét. 1005-ben társai perjeli feladatokra választották meg, azonnban csakhamar quadrivium elvégzésére delegálta Bolognába. Ennek elvégzése után apátja, Vilmos halálát követően apáttá választották, melyet nehéz szívvel fogadott el, mivel legnagyobb álma az volt, hogy Szentföldön telepedjék le. Ez utóbbi vágyának eleget teendő aztán az elfogadott kitünetésről le is mondott.
1015-ben hajóra is szállt, hogy elhajózzon Szentföldre, azonban útközben viharba keveredett, így kénytelen volt lehorgonyozni Isztria közelében. Itt találkozott Razina, pannonhalmi apáttal, aki rávette, hogy beszéljen I. István királlyal, aki segíythet neki eljutni Jeruzsálembe, azonban Magyarországra érkezését követően a király fiának, Imre hercegnek a nevelője lett. Mikor a herceg 16 esztendőssé lett, Gellért remeteéletre szánta el magát, majd elvonult Bakonybélbe, ahol hét esztendőt töltött remeteként.1030-ban azonban István kinevezte marosvári-csanádi püspöknek, s megbízta a Tisza-Maros-Duna közé eső területek keresztény hitre térítésével. Csanád ispán ezért tíz szerzetessel együtt magával vitte az Oroszlámos melletti ortodox monostorba, ahová a népek tömegével özönlöttek felvenni a keresztséget, továbbá ajándékokat vittek a püspöknek. Gellért sokat kirándult vidékre, mely utazások célja főként a vidéki népek megkeresztelése volt, de fő feladatának tartotta, hogy templomokat építtessen. Ő volt az első, aki egyházmegyéjét hét főesperességre osztotta.
I. István halálát követően azonban a belpolitikai harcok megzavarták csendes munkásságában, és aktívan politizálni kezdett. 1041-ben megsiratta az ország sorsát előre elkészített sírjánál, a húsvéti koronázást megtagadta Aba Sámuel királytól, sőt mi több, egyenesen támadta ez utóbbit politikai nézetű gyilkosságai miatt. A püspök végül 1046. augusztus 29-én halt mártírhalált, mikor is a Vata-féle lázadás résztvevői egyes források szerint szöggel bélelt hordóban, mások szerint pedig kétkerekű talyigán a mélybe lökték, majd mellkasát átdöfték lándzsával és halálra kövezték. Halálát követően Csanádon temették el, majd szinte azonnal szentként kezdték el tisztelni István királlyal és Imre herceggel egyetemben. Szentté avatása 1083-ban ment végbe. Ereklyéit több város tempolmában is őrzik, így pl. megtalálhatók a Szegedi Dómban, Szeged-Belvárosi templomban, illetve Győrött is.

RELIGIO-PORTAL