Figyelmeztetés!

Sziasztok!

A nap első cikkeként egy lelkinappal kapcsolatos hírt szeretnék közölni veletek, melynek helyszínéül ezúttal Debrecen városa szolgált. Az esemény megrendezésére január 9-én került sor, s elsősorban a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hitoktatóit hívták meg. A program közös imádsággal kezdődött, majd Németh István püspöki titkár, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hitoktatási referense tartott tájékoztatót a közeljövőben várható programokról, valamint a hitoktatást érintő aktuális kérdésekről és feladatokról.
A délelőtt folyamán interaktív feladatok és kiscsoportos beszélgetések segítették a tapasztalatcserét. A jelen lévő egyházmegyei hitoktatók megoszthatták egymással mindennapi szolgálatuk örömeit és kihívásait.
A lelkinap zárásaként Palánki Ferenc megyéspüspök mutatott be szentmisét. A főpásztor homíliájában többek között arról beszélt, hogy

A Szentlélek Jézusban minket is indít. Ha benne maradunk, mi is ugyanazt a Lelket kapjuk. Vajon figyelünk-e a Lélek belső indításaira? Hallgatunk-e a lelkiismeretünk hangjára? Jézusnak sok követője volt, mindenki elismeréssel beszélt róla. Mai szóval élve igazi influenszer volt, de csak addig, míg azt nem mondták: »Kemény beszéd ez, ugyan ki hallgatja?« Minket is megkísért a gondolat, hogy adjuk fel az egészet, nincs értelme a küzdelemnek. Hogyan állunk a sikerhez? Hamvas Béla szerint »a siker helye az utca, a dicsőségé meg a szíved titkos kamrája.

E vonalon haladva a püspök hozzátette azt a tényt is, hogy jelen korunk világából kihúnyt a rend és az a szent szokás, hogy hitünket Istenbe vetve legalább egyetlen alkalommal imát mondjunk szeretteinkért. Emellett végszóképp azt is kiemelte, hogy az imádságos lelkület mellett fontos a személyes kapcsoaltra fordított idő is, hiszen csak ekkor tudjuk igazán elmélyíteni Istnekapcsolatunkat Krisztusban. 

Sziasztok!

Ezennel elérkeztünk Karácsony előtti, utolsó bejegyzésünkhöz, melyen belül ezúttal a Veszprémi Érsekség területére látogatunk el gondolatban. Látogatásunkat anon esemény apropóján tesszük, mely szerint Adventi lelkinapot tartottak az érsekségi dolgozók. Az eseményre december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén került sor, s mintegy száz munkatárs vett részt rajta. A lelkinap első felvonásaként Udvardy György köszöntötte az egybegyűlteket, majd Dékány Sixtus ószövetségi szentleckéje, és a lecke értelemzése következett. Sixtus atya kiemelte, hogy a Teremtés Könyvének első fejezetei arról beszélnek, hogy valójában milyen Isten, és ebből fakadóan az ember milyen teremtménye az Úrnak. Ebből azt a következtetést szűrte ki, hogy Isten minden embert saját képére formált, és ebből fakadóan képes mindenki a szeretet megélésére és átadására. S ez nem pusztán csodálatos gondolat, hanem valós emberi igazság. Ide kapcsolva kijelentette azt is, hogy Szeplőtelen Fogantatás Ünnepe Isten hűségének jele, s annak, hogy Mária mindent isteni szóra cselekszik. Ez azt jelenti, hogy a Szűzanya engedelmessége egyben az adventi várakozás esthajnal csillaga, mely mindenkor vezeti a hívőt; különösen igaz ez az adventi időszakra.
A lelkinap második részében Sixtus atya az Ábrahám meghívásáról szóló bibliai fejezetet elemezte. Ábrahám példája a keresztény élet egyik legnagyobb mintája. Mindene megvolt, mégis készen állt arra, hogy Isten szavára elinduljon. Bizalmat adott ott, ahol még nem látott semmit; engedelmességet vállalt ott, ahol út még nem volt; bátorsággal lépett ki egy biztos, de talán terméketlenné vált életformából. A lelkinap ezt követően kiscsoportos beszélgetésekkel folyt tovább, majd szentmisével és agapéval zárult.