Figyelmeztetés!

Sziasztok!

Mai, első hírem - folytatva a tegnapi vízszentelési történetszálat - ezúttal Budapestre kalauzol el benneteket, ahol vízszentelést tartottak a görögkatolikus vallás képviselői. A vízszentelést Kocsis Fülöp, hajdúdorogi metropolita-érsek hajtotta végre január 6-án, melyet egybe kötött Vízkereszt egyik hagyományos liturgikus szempontjával, Krisztus Jordán folxóban történő megkereszteléséről való megemlékezéssel. Ehhez mérten, szent liturgiát mutatott be a Fő utcai Szent Flórián-templomban, melynek fő témája Vízkereszt ünnepe és az volt, hogyan legyünk istenfélő, ám mégis hittel telt gyermekei Istennek. Ide kapcsolván az alábbiakban szentbeszédének egy részletét olvashatjátok:

Az epifánia szó megjelenést jelent: Isten megjelenik a Jordán partján, a bűnbánó emberek sorában. Ott áll János, az előhírnök, aki előkészíti az Úr útját, és ott jelenik meg Jézus is, aki maga is beáll a bűnösök közé. János vonakodik megkeresztelni őt, mondván: „Nekem volna szükségem arra, hogy te keresztelj meg engem.” Jézus azonban így válaszol: „Hagyd ezt most, mert így illik betöltenünk mindazt, ami igazságos.

Homíliájában továbbá kiemelte azt is, hogy Szent Pál tanítása szerint ez a megjelenés arra nevel bennünket, hogy lemondjunk az istentelenségről és a világi szenvedélyekről, és józanul, igazságban, istenfélelemben éljünk. Továbbá, hogy Isten minden egyes nap velünk van az idők végezetéig, ahogyan maga, Krisztus is, ám ezt a közelséget sokszor csak akkor érezzük leginkább, ha liturgián/szentmisén veszünk részt.
A Szent Liturgia után indult a menet énekkel vonulva a Dunához. Makláry Ákos, a Budai Görögkatolikus Egyházközség parókusa arra buzdított, tegyünk tanúságot arról, hogy velünk van Isten. A Batthyány térnél a papság és az asszisztencia Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezetésével a Dunára helyezett mólón sorakozott fel a vízszentelés szertartásán.
A metropolita-érsek a szertartás végeztével arra buzdította az összegyűlt híveket, hogy teljes lényükkel kapaszkodjanak Istenbe, mert akkor, ha így tesznek, sosem lesz olyan gond az életükben, mellyel ne tudnának megbirkózni könnyedén. Gondolatmenete szerint ugyanis

Vízkereszt üzenete döntő jelentőségű, mert megszentelődik a teremtett világ, a Jordán visszafordul, és ahol elhatalmasodik a bűn, ott túlárad a kegyelem.

Sziasztok!

Mai, második hírem, szigorúan a nap ünnepi mivoltához igazodva, egy már-már szinte hagyománnyá érett szertartásról fog szólni, melyet a Balaton partján vittek véghez, ugyanis vízszentelést vezetett le a helyi gyülekezet lelkésze. A szertartásra január 4-én került sor Balatonudvariban, melyet a város lelkipásztora, Czakó Andás vezetett le. A Szent Benedek-rendi szerzetes hangsúlyozta, hogy

A Balaton vizének megszentelésével egybe kötött esemény legfőbb célja abban rejlik, hogy az Evangélium olyan emberekhez is eljuthasson, akik ritkán tudnak bekapcsolódni az egyházi életbe, azaz az efféle liturgikus alkalmak megteremtik a lehetőséget a Jó Istennel való találkozásra. Továbbá az is fontos ennek tükrében, hogy a Balaton megszentelésével nemcsak a vízre, hanem ránk, emberekre is Isten áldását kérte, hogy a megszentelt víz által a hívő kellelkekben helyre állítódhasson a krisztusi képmás.

A lelkivezető kitért mondanivalójában arra is, hogy Balatonudvari a szomszédos aszófői plébánia filiájaként működik, a Tihanyi Bencés Apátság szerzetesei szolgálnak itt. Balatonudvariban és Örvényesen rendkívül élő, kezdeményező, aktív keresztény közösségek tartoznak a templomokhoz. A hívek magukénak érzik ezeket a szent helyeket, örömmel kapcsolódnak be az egyházi és a közösségi eseményekbe, jelenlétükkel és szolgálatukkal pedig élő módon formálják a helyi egyházi életet. Végszóképp kiemelte még azt is, hogy helyi viszonylatban óriási tisztelet övezi Szent Mártont, Pannónia szülöttét, akinek az ünnepén minden év novemberében búcsúi szentmisét és azt követően közösségi összejövetelt tartanak. Az eseményekbe a gyermekek is lelkesen bekapcsolódnak, többek között részt vesznek Szent Márton legendáját felidéző programon. Mindez tovább erősíti a közösség összetartozását és a hit átadását a fiatalabb nemzedékek számára.

Sziasztok!

Mai, első cikkem ünnepi töltetű lesz, hiszen a javított Julianus-naptár szerint január 6-án, azaz a mai napon tartott ünnep Vízkereszt, melynek kapcsán a portálon korábban megosztott tartalmat szeretném megosztani veletek, íme:

EPIPHANIA DOMINI

Vízkereszt napja általában január 6-ra esik, mikor is a hagyomány szerint a napkeleti bölcsek - név szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár - meglátogatták a kis Jézust Betlehemben. A keleti keresztény egyházak ezen a napon ünneplik Jézus Jordán folyóban való megkeresztelkedését, valamit a kánai menyegzőn véghez vitt csodáját is. Ekkor van a karácsonyi tizenketted (Karácsony tizenkettedik napja), a farsang kezdete. A katolikus egyházban ilyenkor Krisztus megkeresztelkedésének emlékére vizet szentelnek, amelyből a hívek hazavihetnek valamennyit. Eredeti neve epifánia, mely a görög epiphaneia szóból ered, jelentése megjelenés. A magyar vízkereszt szó a víz megszenteléséből ered, ugyanekkor szentelnek tömjént és a házszentelő szokása is ebből fakad. Eredetileg ekkor ünnepelték a karácsonyt, - a görög katolikusok a mai napig ezen a napon karácsonyoznak - majd mellé vették Krisztus megkeresztelkedését, valamint az első csodatételét, mikor is a vizet borrá változtatta.

Az egyházi liturgiában ekkor bevett szokás a házszentelés, melynek során szentelvízzel hintik meg az adott család házát, valamint a szemöldökfára felírják a szentelés évét, melyet latin C.M.B. (=Christus Manionem Benedicat - Krisztus áldja meg e házat!) mozaikszóval fémjeleznek, valamint ekkor szentelnek friss tömjént is. További szokás ennek margóján még a keresztelés is, habár igaz, Húsvét napján szintén szokás a Keresztség szentségének kiosztása.

Sziasztok!

Mai, második hírem ezúttal Debrecenbe kalauzol el benneteket, ahol örömünnepet ült a görögkatolikus közösség. Az ünnep apropóját az szolgáltatta, hogy a Cívis Városban zárult a Szentháromság-ikon zarándokútja, mely a 2025-ös szentév alkalamából majd' egy éven át járta az országot. A nagy eseményre 2025. december 20-án került sor, melyet követően 27-én végül 52. helyszínként végleges helyén, a Petőfi téri Szent istván-kápolnában kapott helyet. Kocsis Fülöp, metropolita ennek kapcsán tartott szentbeszéfében megjegyezte, hogy az idő igenis fontos egysége az embernek, s a remény is különösen szükséges, hiszen ez viszi előre szürke mindennapjainkat. A jubilaumi esztendő a Remény éve volt, mely egyfajta híd a lezárt múlt és a közelgő jövő között. Épp ezért az Országjáró Ikon hitközösségeket kapcsolt össze útja során, s jelezte, Isten mindig velünk van. Továbbá hozzátette:

A remény alapja nem az, hogy megszűnnek a bajok, hanem az, hogy Isten a nehézségekben is jelen van. Ezt a reményt táplálja az a tapasztalat, hogy visszatekintve felismerjük: Isten eddig is velünk járt utunkon.

Felidézte Szent István első vértanú példáját is, aki halála pillanatában is reménnyel tekintett Istenre, és még üldözőiért is imádkozott. Zárásként arra buzdított, hogy a körmenet minden lépése legyen közeledés Istenhez és önmagunkhoz, az új esztendőt pedig még erősebb, Istenbe vetett bizalommal és reménnyel kezdjük meg, bármilyen bizonytalan is a világ körülöttünk.

Sziasztok!

Mai, első bejegyzésem ezúttal félig-meddig letér a vallási töltetű cikkek útjáról, s egy olyan keresztény indítványozásról fog szólni, melynek középpontjában a Közbeszéd megtisztítása áll. Egy január 2-án kelt Magyar Kurír-cikkben  ugyanis a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egy buzdító felszólítást tett közzé, melynek legfőbb mondanivalója az volt, hogy 

A gyűlöletkeltés és más emberek méltódágának sárba tiprása nem lehet hiteles politikai eszköz!

Ennek vonalán haladva a Szövetség tagjai megrendülve tapasztalták, hogy minden olyan embert igyekeznek kirekeszteni az adott társadalom tagjai maguk közül, aki nem hajlandó velük együtt gondolkodni, vagy tisztábban gondolkodik náluk bizoyos kérdésekben. Tapasztalatuk szerint az ilyen személyek sokszor megvetés céltáblájává válnak, s sokszor lesajnált, megvetett ellenség képében vonultatják fel őket. Ez azért veszélyes, mert nemcsak a politikában érzékelteti hatását, hanem otthonainkban is, és lassan, de biztosan szétzilál családokat. Ebből fakadóan az szűrendő le, hogy a kimondott szóért felelősséeggel tartozunk, keresztényként pedig erkölcsi felelősségünk megválogatni szavainkat, s ami szent - pl. család és vallás - politikao célkora nem szabad felhasználni. Itt kifejezetten fontos a bizalom megóvása, hiszen, ha egyszer összeomlik, nehezen építhető újra. Épp ezért az is kifejezetten fontos, hogy a kampány idején is tartsuk meg emberségünket, hiszen annak elvesztése egynelővé lesz minden másunk elvesztésével is. Zárásképp pedig:

Egy új év kezdete mindig kínálja a lehetőséget rossz szokásaink megváltoztatására. Használjuk ki ezt a lehetőséget is arra, hogy a durva, megalázó stílust félretéve egymás tiszteletben tartásával, az ősi keresztény gyökereinkhez híven, megfontoltan és békességben építsük tovább nemzetünk jövőjét.