Figyelmeztetés!

Sziasztok!

A nap első híre XIV. Leó pápa háza tájára kalauzol el benneteket, ugyanis a Szentatya perui püspökökkel ebédelt Rómában. Az eseményre január 29-én került sor, s az apropót a a püspökdelegáció Ad Limina-látogatása adta számára. A közös ebédről az egyik püspök osztott meg fotókat a Perui Püspöki Konferencia X-profilján a "közelség és közösség" címszóval jellemezve azt. E vonalon tovább menve azt is kiemelték, hogy a Pápa gesztusa kellemes meglepetés volt számukra. A találkozón részt vettek 46 egyházszervezeti egység püspökei abból az országból, ahol Robert Francis Prevost több mint húsz évig volt misszionárius, majd a chiclayói egyházmegye püspöke. A püspököket január 30-án fogadta audiencián a Pápa. Az alábbiakban a Peru Püspöki Konferencia elnökének, Carlos García Camadernek elmélkedését olvashatjátok:

Azért vagyunk itt, hogy Peru békéjéért és jövőjéért imádkozzunk, hogy ez a látogatás mindannyiunkat megerősíthessen és bátorítson minket a hitben, hogy még jobban szolgálhassunk. Imádkozunk, hogy országunk jövőbeli vezetői jó emberek legyenek, akik a nemzetet szolgálják, a közjót keresik, és mindenekelőtt arra törekszenek, hogy egyesítsenek és adjanak, nem pedig arra, hogy elvegyenek vagy megosszanak.

A püspöki konferencia egy Boldogságos Szűz Mária-mozaikot és egy Limai Szent Róza-képet ajándékozott a pápának, amelyeket január 31-én, szombaton áldottak meg és helyeztek el a Vatikáni Kertekben. A dél-amerikai ország püspökeinek legutóbbi két ad limina látogatására 2017 májusában és 2009 májusában került sor.

Sziasztok!

Ezúton elérkezünk az utolsó olyan bejegyzésünkhöz, mely az Ökumenikus imahét lezárását tárgyalja, s ezúttal Szombathelyre látogatunk el gondolatban. Azonban a csavar ott jön a képbe, hogy valójában e város volt az első, ahol lezárták az imahetet még január 23-án, s a záróimádságnak a szombathelyi evangélikus templom adott helyet. A záróalkalom során a hívekkel együtt imádkozott Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke és Székely János, megyéspüspök, illetve az MKPK elnöke. Előzőkhöz híven köszöntőt a református püspök mondott, igét pedig Székely János hirdetett az egybe gyűlteknek
Steinbach József a 100. zsoltárhoz kapcsolódva elmondta:

Jó az Úr! Nem a hatalmasságok kezében vagyunk, hanem az Isten kezében. Akinek kegyelme, hűsége megmarad nemzedékről nemzedékre. Aki nem a bűneink szerint bánik velünk. Aki akár az engedetlenségünkből fakadó rosszat is a javunkra tudja fordítani. A megtérés három konkrét jele: a bizonyosság, hogy az Úr az Isten, az Övéi vagyunk, az Ő népe. Tőle senki nem választhat el bennünket; a templomba járás, a gyülekezetben való jelenlét és az örömteli szolgálat az, amivel visszük, hirdetjük és hiteles életünkkel éljük az evangéliumot.

A keresztségi parancsról szóló evangéliumi részhez kapcsolódva Székely János kiemelte:

A keresztség eggyé tett minket, testvérré tett bennünket, Krisztusban egyek vagyunk. a keresztség nem pusztán egy külsődleges szertartás, hanem valóban Krisztus testének leszünk a tagjai. Imádkozzunk, hogy a teljes egység a közös hit, a közös szeretet és a szentségek által megvalósuljon Egyházunkban!

Az ökumenikus imahét Steinbach József református, Székely János katolikus és Szemerei János, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspökének áldásával zárult.

Sziasztok!

Utolsó előttiként ezúttal - továbbra is az Ökumenikus Imahét záróakkordjait tanulmányozva - Miskolcra látogatunk el gondolatban, ahol az imaheti rendezvénysorozat utolsó felvonására a város Görögkatolikus templomában gyűltek össze a hívek január 24-én. Ez alkalommal a házigazda az avasi görökgkatolikus felekezet volt, s köszöntőbeszédet ennek megfelelően Jeviczky Ferenc, parókus mondott, igét pedig Oroosz Atanáz, miskolci görögkatolikus püspök és Meleg Attila református vezető lelkipásztor hirdetett. A püspök igehirdetésének fő elmélkedésében az ellenség szeretetére bátorította a közösséget. A püspök rámutatott, hogy

az ellenség iránti szeretet a keresztény alapmagatartás része, egyfajta „világot gyógyító orvosság” a megosztottság sebeire.

Orosz Atanáz püspök Boldog Orosz Péter Pál életpéldáját is felidézte. A kárpátaljai vértanú papot lelkipásztori tevékenységéért bebörtönözték, az őt ért bántalmazásokra mégis szeretettel válaszolt, még fogvatartóit is megtanította imádkozni. Ez a tanúságtétel rávilágít, hogy

A krisztusi szeretet a legnagyobb szenvedésekben is átformálhatja az emberi szíveket.

Az ökumenikus imaalkalom során egyébként a hívek minden egyes napon más közösség templomában gyűltek össze és keresték közösen a hit igazságait. Fent nevezett imádságos lelkület alapját a görögkatolikus szertartások vecsernyéje adta, míg zenei szolgálatot a székesegyház kórusa teljesített. Az egész héten át tartó imaalkalmak közelebb vitték egymáshoz a különböző felekezetű közösségeket, ugyanakkor rámutattak arra is, hogy

A Krisztus-hívőknek az ő szeretetével kell egymás felé fordulniuk, Krisztus szeretetparancsának mindennapi megélése pedig elvezet az igazi egységhez és megbékéléshez.

Sziasztok!

Soron következő imahét-zárásunk tekintetében Veszprémet célozzuk meg, ahol - csakúgy, mint Debrecenben - a Református Nagytemplom adott helyszínt az Ökumenikus Imahét záróakkordjának január 25-én. Ennek keretei között a hívekkel együtt imádkozott Udvardy György, veszprémi érsek és Niederhoffer Zoltán, református lelkipásztor.
A lelkész köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az ökumenikus imaalkalmak egyben találkozások is, valamint egyfajta tanúságtételek a Krisztusba vetett hitünk kapcsán.
A köszöntő után az igehirdetést Udvardy György látta el, aki prédikációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy

Isten igéje gyűjtötte egybe a keresztényeket ezen a héten, azzal a szándékkal, hogy eljussunk „Krisztus teljességének mértékére”, a hitben való nagykorúságra és az érett, felelős keresztény életre.

E három kulcsfontosságú fogalom köré rendezte tanítását: egység a hitben, a felnőttkor ismerete, valamint Krisztus teljességét elérő nagykorúság. Rámutatott:

A hit Isten ajándéka, amely egyszerre személyes és közösségi valóság. Egyéni döntés és közös vallomás, amely Krisztushoz köt bennünket, ugyanakkor küldetéssé is válik a világ felé.

Az érsek hangsúlyozta, hogy Jézus Krisztus az egyetlen értelmezési pont életünk minden kérdésében. Külön hangsúlyt adott annak is, hogy a hit kultúrát teremt. Krisztus nélkül nincs jövő; sem az egyén, sem a közösségek számára. Zárásként a főpásztor arra buzdított: legyünk lelkes emberek, akik nem engedik, hogy a letargia vagy a rossz uralja a mindennapokat. A lelkes ember lelket ad a közösségnek, az egyháznak, a kultúrának. Az ökumenikus imahét pedig iránytű: a hitben való egység, az érett keresztény élet és a Krisztus teljessége felé vezető út kijelölése.

Sziasztok!

Február első két napi bejegyzése az ökumenikus imahét lezárásával kapcsolatos híreket fog tartogatni számotokra, hiszen január 25-én hivatalosan is lezárult az aktuális hónap 18.-25. között végre hajtott eseménye. Elsőként e témakörön belül Debrecenbe látogatunk el gondolatban, ahol a záróakkordnak a Református Nagytemplom adott helyszínt. Ennek során a hívekkel közösen imádkozott Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Asztalos Richárd evangélikus lelkipásztor, valamint Várszegi Asztrik, korábbi pannonhalmi főapát.
A záróimádságot orgonajáték vezette fel, majd Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntötte az egybegyűlteket. A püspök köszöntőjében úgy fogalmazott, az Örmény Apostoli Egyház keresztény vezetői az ökumenikus imahét zárónapjára a „nagykorúság Krisztusban” témát választották, ami a hitbeli egységre jutást jelöli meg célként. Ezen felül kiosztották a Both Antal Teológiai és Kulturális Alapítvány Pro Unitate In Christo díját is, melyet ezúttal Várszegi Asztrik OSB püspök, emeritus pannonhalmi főapát vehetett át. A bencés szerzetes elmondta, korábban is kapott díjakat, de az igazi elismerés szerinte másban rejlik.
Az záróeseményen imát mondott Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita és Asztalos Richárd evangélikus lelkipásztor is. Az imahéten Debrecenben beérkezett perselyadományokat, a kárpátaljai egyházi fenntartású óvodák részére ajánlották fel.