Figyelmeztetés!

Sziasztok!

A main napon folytatom a folyó-szenteléssel kapcsolatos bejegyzéseim sorát, s ezúttal Szolnokra kalauzollak el benneteket. Cikkem annak apropóján született, hogy Kocsis Fülöp, hajdúdorogi érsek-metropolita január 5-én a városba. azon belül is a Tisza-partra látogatott, ahol egy ősi görögkatolikus szokást, a vízszentelési "rituálét" hajtott végre. Ez alkalomból Szent Tamás általános iskola pedagógusai és tanulói, a Szolnoki Görögkatolikus Parókia szolgálattevői és hívei együtt imádkoztak, kik előzőleg említett intézménytől egészen a Tisza-partig követték a főpásztort és híveit a liturgikus zászlót követve. A folyóparton tartott szertartáson Szkiba Tibor parókus és Boros András segédlelkész szolgált a metropolita oldalán. Az apostoli szakaszokat Krizs Olivér szolnoki kántor és Szakállas Csaba metropolitai szertartó olvasta, Kocsis Fülöp pedig az evangélium szavaival idézte fel Jézus megkeresztelkedését.
Ünnepi tanítása után Kocsis Fülöp metropolita egyesével mártotta a vízbe a hármas gyertya lángjait, majd imádság kíséretében háromszori ráleheléssel, kezével és keresztjével érintve szentelte meg a folyót. A vízből merített egy kancsóval, és szokásához híven most is ivott belőle egy kortyot. A megszentelt Tiszából vett vízzel meghintette a jelenlévőket, a folyóba mártott keresztet megcsókolva pedig mindenki kifejezhette Jézus iránti szeretetét. Az ünnep az iskola kápolnájában folytatódott, ahol a házszentelési imák után Kocsis Fülöp érsek-metropolita megszentelte az intézmény termeit is.

Sziasztok!

Mai, első cikkem - tovább haladva vízkereszti ünnepi forgatagunkban - ezúttal egy külhoni hírt fog veletek megosztani, ugyanis Romániában is megemlékeztek Vízkereszt ünnepéről. Ez alkalommal Nagyváradra látogatunk el gondolatban, ahol január 6-án szentmisét celebrált a Nagyváradi Egyházmegye püspöke, Bölcskei László. A főpásztor beszédében kitért többek között arra is, hogy Vízkereszt napját már a 4. század óta ünnepli az egyház, viszont a Római Katolikus hagyomány Urunk születésének ünnepét áthelyezte december 24-re. Továbbá, hogy e napon emlékeznek meg a Krisztust meglátogató Napkeleti Bölcsekről, s hagyomány a vízszentelés is, melyet követően az újonnan megszenzelt vízzel szenteli fel a pap azon hívek házát, kik e szertatást kérik tőle. Az ajtófélfára ilyenkor a C / G + M + B kerül fel.
A szentmise végén az ünnepi szertartás keretében megszentelt vízből minden jelenlévő vihetett haza saját otthonába.

Sziasztok!

Mai, második bejegyzésem Egerbe kalauzol el benneteket, ahol ünnepi szentmisére gyűlt össze a római katolikus közösség. A szent liturgia levezetésre január 6-án, Vízkereszt napján került sor, melynek főcelebrátora Ternyák Csaba egri érsek volt.
Szentbeszédében elmondta, az Úr megjelenésének ünnepével lezárul a karácsonyi időszak. Az ünnepnek a karácsonyon túlmutató tartalma az az evangéliumi egyetemesség, mely azt jelenti, hogy Jézus Krisztus az emberiség egyetemes megváltója, kiterjed mindenkire. A II. Vatikáni Zsinat Lumen Gentium kezdetű dokumentumát idézve a főpásztor kiemelte: az Egyház, vagyis Isten népe, miközben Isten országát meghonosítja valahol, egy-egy nép mulandó javaiból semmit sem vesz el, sőt, ellenkezőleg a népek képességeit és erkölcseit elfogadja és támogatja és elfogadva megtisztítja, erősíti és nemesíti azokat! A közös hit tesz bennünket hittestvérekké, olyan emberekké, akiknek egy a szíve és a lelke.
A szentmise végén Csizmadia István plébános köszöntötte a főpásztort, akit 1993-ban ezen a napon szentelt püspökké Szent II. János Pál pápa.

Sziasztok!

Mai, első bejegyzésem egy vatikáni hírt oszt meg veletek, aminek középpontjában a 2025-ös Szentév lezárása volt. Az alkalomra január 6-án került sor a Szent Péter-székesegyházban, melynek apropóján tartott szentmiséjében a Szentatya arra buzdított mindannyiunkat, legyünk a remény zarándokai, olyanok, akik nyitottak Isten új útjaira, és útitársai tudnak lenni a többi kereső, úton lévő embernek. Ennek vonalán haladva kiemelte a Napkeleti Bölcseket is, kik a Betlehemi Csillagot követve jutottak el Krisztus születési helyére. Hozzátette továbbá, hogy valahány alkalommal a Szentírás az isteni megnyilvánulásról ír, mindig előfordul az öröm és zaklatottság kettőse, melyek közül utóbbi Heródes királyt jellemezte a leginkább Krisztus-keresése kapcsán. Heródes ugyanis féltette uradalmát az új Király elől, s ezért arra kérte a három Bölcset, tudósítsák őt hollétéről, hogy ő is leróhassa álságos tiszteletét előtte. (Valójában azonban, mint tudjuk, épp nem ezt kívánta tenni, hanem az általa trónbitorlónak bélyegzett kisdedet akarta eltenni láb alól, hogy védhesse Trónját. - szerk.)
S igen, a Háromkirályok napjainkban is köztünk járnak, s olyan emberek képében, akik máig saját útjukat járják. Azok, akik pedig zaklatottak, életük nagy részét a keresésnek szentelik, s ezért útnak indulnak, hogy keresni kezdjenek. Épp ennek okán, habár Vízkereszt napján bezárulnak a Szent Péter-bazilika kapui, a lelki boldogságot kereső emberek előtt továbbra is nyitva áll. Végszóképp azt még hozzákapcsolta mondanivalójához, hogy a jubileum célja az volt, hogy ösztökéljen bennünket az újrakezdésre, s hogy valójában mindnyájan a kezdeteknél tartunk, és hogy az Úr növekedni kíván bennünk, azaz: Velünk lévő Isten kíván lenni. Ezért jó a remény zarándokaivá válni. És jó dolog továbbra is annak lenni, együtt! Isten hűsége még sokszor meg fog lepni bennünket. Mária, a Hajnalcsillag, mindig előttünk fog járni! Fiában egy csodálatos emberiséget szemlélünk és szolgálunk majd, melyet nem a mindenhatóság tébolya, hanem a szeretetből testté lett Isten formált át.

Sziasztok!

Mai, második bejegyzésem ünnepi kitekintő jegyében íródik, hiszen a tegnapi nappal - január 6. - beléptünk Farsang időszakába. Farsang hivatalosan a nagyböjti időszakot megelőző intervallum, mely hivatalosan húshagyó kedd éjfélig, hamvazó szerda napjáig tart. Népi hagyományok szerint ősi magyar szokásképp ekkor történt meg a hajadon leányok párválasztási időszaka, a gasztronómiában pedig kiemelt szerephez jut az ún. farsangi fánk fogyasztása. De milyen vallási tradíció kötődik az ünnephez? Az alábbi rövid ismertetőben igyekszem megválaszolni számotokra a kérdést:

FARSANGRÓL RÖVIDEN

A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjféléig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig (a húsvétot megelőző 46. napig) tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották. Ugyancsak vallási szempontból kiemelendő ide kapcsolván húshagyó kedd napja, mely a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). Ezen a napon általában szalmabábut (kiszebábu) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet. A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.