Figyelmeztetés!

Sziasztok!

Mai, második bejegyzésem ünnepi kitekintő jegyében íródik, hiszen a tegnapi nappal - január 6. - beléptünk Farsang időszakába. Farsang hivatalosan a nagyböjti időszakot megelőző intervallum, mely hivatalosan húshagyó kedd éjfélig, hamvazó szerda napjáig tart. Népi hagyományok szerint ősi magyar szokásképp ekkor történt meg a hajadon leányok párválasztási időszaka, a gasztronómiában pedig kiemelt szerephez jut az ún. farsangi fánk fogyasztása. De milyen vallási tradíció kötődik az ünnephez? Az alábbi rövid ismertetőben igyekszem megválaszolni számotokra a kérdést:

FARSANGRÓL RÖVIDEN

A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjféléig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig (a húsvétot megelőző 46. napig) tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották. Ugyancsak vallási szempontból kiemelendő ide kapcsolván húshagyó kedd napja, mely a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). Ezen a napon általában szalmabábut (kiszebábu) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet. A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.