Figyelmeztetés!

Sziasztok!

A mai alkalommal egy parancsolt egyházi ünnep, a Szeplőtelen Fogantatás Ünnepe lesz első témánk, melyről egy kicsit hosszabb cikkel készültem számotokra.
Mária fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől. E hittételt ünnepeljük december 8-án. A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep Nápolyban és Szicíliában, de a 10. század elején már Angliában is megtartották. Magyarországon III. Béla király honosította meg a 12. század második felében. A 13–14. század során – főleg ferences hatásra – egész Európában elterjedt a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe. Rómában XXII. János idején kezdték ünnepelni. IV. Sixtus 1476-ban fölvette a római kalendáriumba, XII. Ince 1693-ban nyolcnapossá bővítette az ünnepet, amely XI. Kelemen rendelete szerint vált parancsolt ünneppé a 18. században. A Szeplőtelen Fogantatásról szóló dogmát Boldog IX. Piusz hirdette ki 1854. december 8-án, majd 1857. szeptember 8-án megáldotta és felszentelte a Szeplőtelen Fogantatás szobrát a római Piazza di Spagnán.
Piusz pápa Ineffabilis Deus kezdetű bullájában e szavakkal hirdette ki ünnepélyesen a hitigazságot 1854. december 8-án:

Kinyilvánítjuk, megerősítjük és isteni kinyilatkoztatásnak tekintjük azt a tanítást, miszerint a Boldogságos Szűz Máriát fogantatásának első pillanatától kezdve a mindenható Isten sajátos kegyelme és védelme folytán, az emberiség Megváltójának, Jézus Krisztusnak érdemei erejében, sértetlenül megóvta az eredeti bűn szennyétől.

Szent XXIII. János pápa 1958-ban felkereste a Piazza di Spagnát, és egy kosár fehér rózsát helyezett el a Szeplőtelen Fogantatás-szobor tövében. A hagyományt Szent VI. Pál, Szent II. János Pál és XVI. Benedek is folytatták, és Ferenc pápa is követte. Hazánkban 1947. november 8-án törölték a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét a munkaszüneti napok közül.

S íme, néhány mondatban szeretnék művészettörténeti értéket is átadni, hiszen hazánkban elsőként e titiulussal a fóti templom lett felszentelve. Íme:

A FÓTI SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS-PLÉBÁNIATEMPLOMRÓL RÖVIDEN

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-plébániatemplom a magyarországi romantikus építészet egyik legkiválóbb példája, hiszen építésze, Ybl Miklós itt alkalmazott először fémvázas építészeti technikát. Megrendelője, Károlyi gróf valójában egyfajta mauzóleumként hívatta életre a négytornyos, neogót stílusú templomot, amiből fakadóan szentélye megmagasítást kapott. Belső terének díszítése - a templom külleméhez hasonlóan - egyedi, hiszen főhajójának mennyezete aranyszegélyes kazettákkal van rakva, szentélyében pedig arany fetékkel készített Sacco-k sorakoznak, melyek a négy evangélistát (Máté, Márk, János és Lukács), illetve az ő szimbólumaikat vonultatja fel előttünk. Szószékének elhelyezése szintén nem hétköznapi, ami abból fakad, hogy Károlyi gróf bal oldalt állva hallgatta a szentmisét, s a pap nem állhatott neki háttal. Érdemes megemlítenünk még a jobb oldali mellékhajóban felállított oltárt, is, mely abból a szempontból egyedi, hogy a rajta található festmények a gróf családját ábrázolják; így pl. a fő szent alakja második feleségét, Eszterházy Franciskát, a térdeplő asszonyalak első asszonyát, Dijon Georginát, a Franciska mellett lebegő angyalgyermek pedig a még babakorában elhunyt leányát, Erzsébet kisasszonyt örökíti meg. Végszóképp az még rövid történetünkhöz kapcsolandó, hogy az épületet 1855. december 8-án, a fentiekben említett dogma kihirdetésének első évfordulóján került sor, s épp ezért búcsúnapját minden évben december 8-án üli a Fóti Egyházközség.

Cikkünk végére hoztam pár fotót is e csodás épületről nektek, melyeket az alábbiakban tekinthettek meg: