Figyelmeztetés!

 << VISSZA - RELIGIO

A Zsoltárok könyve a Biblia legnagyobb terjedelmű könyve, mely 150 fejezetével a kereszténység és a zsidóság szent könyveként ismert. Héber neve a Széfer Tehillim, melya nőnemű theillah szó többes száma, jelentése dicséretek. Megjegyezendő azonban, hogy a tehillim, vagy más megjegyzések szerint töhillim szó nem illik rá mindegyik zsoltárra egyformán. Kanonizácoiójának szempontjából is érdekes a felosztása, ugyanis a héberek szerint a könyvek harmadik csoportjába ntartozik, míg a keresztény kánonban Jób könyvét követi. Elnevezése a görög pszaltérion szóból származik, melynek jelentése himnusz, óda. A tudósok nagy terjedelme miatt kis-bibliának is nevezik, még mások Isten szerelmes levelének az emberiséghez.
Régebben öt könyvre osztották, mintájául a mózesi könyveket választották; eszerint a 9.-10. és 114.-115. zsoltár összetartozó fejezetnek mondható. Egyes irodalomtörténészek szerint a zsoltárok nagy részének szerzője Dávid király, azonban más szerzők versei is megtalálhatók benne. Központi témái az alapvető emberi problémák, mint pl. szenvedés, fájdalom, öröm, bűn vagy bűnbánat, melyek különböző irodalmi műfajokra osztva jelenenek meg lapjain. Ilyenek például a könyörgések, himnuszok vagy vegyes műfajú zsoltárok (az utóbbiban himnusz-könyörgés-hálaadó himnusz keveréke).
Érdekessége továbbá az, ha bővebben beleássuk magunkat az elemzésébe, hogy fejezeteinek számozása eltér a Septuaginta-beli fejezetszámozással, és a zsoltárok többsége kifejezetten liturgikus használatra íródott. Az érdekességek mellett szól az is, hogy a biblikusok nagy része a könyv keletkezését a bablioni fogság utáni időkre teszi. Régebben eredetileg zenei kísérettel énekelt költeményekként ismerték, melyeket öt kategória szerint csoportosítottak, melyek a következők:

• szerzőt megjelölő feliratú művek
• zenei kíséretet megjelölő feliratú művek (pl. lant vagy fuvola használatával előadandó)
• a gyűjtemény címére utaló feliratú művek
• keletkezésre utaló feliratta lellátott művek

A Zsoltárok könyve doxológiával záruló, utolsó öt fejezetében az Isten dicsőítésére való felhívással íródott, mely műfaji szemplontból a vallási lírát képviseli, s mindemellett protokanonikus könyv.

RELIGIO-PORTAL