Figyelmeztetés!

<< VISSZA - RELIGIO

A Biblia a görög biblon szó többes számából származik, melynek jelentése könyvek. A XIII. századtól a latin beépítette szavai közé egyes számú főnévként, így lett a jelentése "A Könyv" vagy a "Könyvek Könyve". Az Isten által sugalmazott fejezetekből álló alkotás a protestánsoknál 66, a katolikusoknál pedig 72 könyvet számlál, melyek két összefüggő részt képeznek:

1. Ószövetség

2. Újszövetség

Az Ószövetség zömében héber nyelven íródott, de találhatók benne görög, arám, latin és nyomokban sémi nyelvű részek is, míg az Újszövetség teljes egészében a görög nyelv szépségeivel büszkélkedhet. A Biblia kanonizált szövegeinek szempontjából kétféle felosztás lehetséges: protokanonizáció és deuterokanonizáció. Lényeges, hogy a protokanonizált szövegeket a zsidó és protestáns Írás tartalmazza, míg a deuterokanonizáltakat javarészt a katolikus leiratban találjuk.

Protokanonizált könyv pl.: Mózes öt könyve (latinul: Pentateuchus)

Deuterokanonizált könyv pl.: Tóbiás és Judit könyve

Fontos megjegyeznünk ugyanakkor, hogy az Írás a legkülönbözőbb műfajokat tartalmazza irodalomtörténeti szempontból:

a)        Történeti könyvek: pl. Eszter Könyve

b)     Jogi szövegek - Mózes második könyve 20.-21. fejezet (Tízparancsolat; Állatok okozta károk)

c)      Tanítói és Bölcsességi iratok - Zsoltárok könyve (tanítói irat); Példabeszédek könyve (bölcsességi irat)

d)     Prófétai könyvek - Dániel Könyve. Ézsaiás Könyve, A Jelenések Könyve

e)          Apostoli levelek - Júdás levele, Pál apostol levelei

Amint ez kiderül a felsorolásból, jogi szöveget leginkább a második mózesi könyvben találunk, melyet Máté evangélista feldolgoz evangéliumának 5. fejezetében a 17.-től 48. versig terjedő részében " A Törvény magyarázata" címmel. Érdekes azonban, hogy az egyes könyveket nem leírták eredetileg, hanem szájhagyomány útján terjedtek, csak később foglalták írásba. Az egyes részek leírása azonban tömeges másolást vont maga után, mely szükségessé tette a Biblia más nyelvekre való lefordítását, hogy ezáltal megérthessék a világ népei az Úr kinyilatkoztatását. Létezik eszerint: ólatin, görög, kopt, héber és magyar fordítás is. Az első sikeres fordítási kísérlet az ún. 70-es fordítás, a Septuaginta volt, melynek valódi célja az volt, hogy a fordításokat több ezer éves héber nyelvű szövegekre alapozzák, és nem az, hogy a görög diaszpóra héberül nem tudó zsidóságának nyelvismerete felé irányítsák.

Kiemelkedő magyar fordítások:

1)      Huszita Biblia: nem teljes fordítás, keletkezési ideje a XV. század

2)     Jordánszky-kódex: ismeretlen szerző tollából származó nagyobb terjedelmű Bibliafordítás

3)     Döbröntei-kódex: egy Dobos Bertalan nevű egri pap fordította le 1508-ban

4)     Károli vagy Vizsolyi Biblia: az első teljes bibliafordítás Károli Gáspár nevéhez köthető, aki 1590-ben fordította le és nyomtatta ki Vizsolyban. Nyelvezete miatt azonban sok teológus nehezen értelmezhetőnek tartja ómagyar szóhasználata miatt.

5)     Szent István Társulat által kiadott Biblia: 1973-ban jelent meg, a Biblia mai nyelvhasználat szerint íródott magyar fordítása Budapesten a Szent István Társulat fordításában.

Megjegyezni azonban a fordítások szempontjából is fontos, hogy sokan próbálkoztak az Ó-és Újszövetség részfordításával, míg mások kihasználták a lefordított részek szempontjából azt a lehetőséget, hogy valami újat letehetnek az asztalra, hogy kiadassák a fordításokat, mint tudásuk gyümölcsét. Mindent egybevetve egy dolog biztos; a Biblia egy egyedülálló vallási értéket képviselő könyv, mely a világ bármely nyelvén ugyanazt jelenti minden buzgón vallásos embernek: Isten apostolain keresztül kinyilatkoztatja azt, mi a szándéka népével.

2. kép: A Biblia

RELIGIO-PORTAL