| << VISSZA - RELIGIO
Nagypéntek a kereszténység szerint a Húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékszik meg az ökumenikus egyház Krisztus kereszthaláláról, melynek pontos időpontja mindmáig vitatott. Sokan úgy vélték, Jézus egy pénteki napon halt meg, amikor a Dél-Keresztje csillagkép látható volt az égbolton Jeruzsálemtől délre.
Hittudósok és történészek között azonban erős vitát szított a valós dátum, mivel Pilátus idején történt, úgy i.sz. 26. és 36. között. Ennek vitának a szinoptikus evangéliumok és János evangéliuma adta az alapját, ugynais tényként szolgál a tudósoknak az a megállapítás, miszerint a nagy zsidó ünnepen, Nisan idején feszíthették keresztre.
Nagypénteken ezen a napon nincsen szentmise, csak igeliturgia nagycsütörtöki szentmisén átváltoztatott kenyérrel. Liturgikus színe a piros, mely a vértanuság szimbóluma. A pap és a segítői teljes csendben vonulnak be a templomba, majd a kiürített oltárszekrény (tabernákulum - szerk.) előtt arcra borulnak, mivel e napon hivatalosan maga, Krisztus, az örök főpap mutat be áldozatot. Körmenetet tartanak, mely alatt beviszik a keresztet, ahol a hívek hálát mondhatnak, illetve imádatukat fejezik ki a megfeszített Úrnak. Ekkor a szentlecke után adják elő Krisztus szenvedéstörténetét, a Passiót. A liturgiát könyörgés zárja.
RELIGIO-PORTAL
|
