| << VISSZA - RELIGIO
Úrnapja, (latinul: Corpus Christi) a katolikus egyház főünnepe, ugyanis ekkor van az Úr Testének és Vérének ünnepe. Sok helyen körmenet is kapcsolaódik hozzá. A legtöbb országban Szentháromság vasárnapján ünneplik a mai napig, de Magyarországon a pünkösdöt követő második hét vasárnapján van Úrnapja.
Valójában katolikus ünnep, de az Anglikán Egyház is elismeri néhány felekezete közt. Ünnepli a keleti katolikus egyház is. Vándorünnep, akárcsak az előtte tartandó Pünkösd.
Néphagyományokban Úrnapja is bővelkedik, legismertebbek ezek közül:
-
A pap által, a körmenetben körbehordozott Oltárisztenségnek olyan erőt tulajdonítottak, hogy mindenféle természeti csapástól, bajtól megvédi az embereket.
-
Rózsaszirmokat hintenek a Szentséget vivő pap lábai elé.
-
Korondon kőrisfaágakkal díszítették az utcát, hazafelé mindenki tört róluk egy ágacskát, és azt tartották: hazaérve annyi Miatyánkot kell elmondania, ahány levél volt az ágacskán.
-
Székelykevén úrnapján virágokból fonnak koszorút és ezt elviszik a templomba megszenteltetni, majd a bejárati ajtó fölé akasztják. Amikor eljön az ideje, három virágot kihúznak a koszorúból és a tűzben, vagy szentelt gyertya lángjában elégetik és közben az Úrangyalát imádkozzák.
RELIGIO-PORTAL
|
