<< VISSZA - RELIGIO
Nagyboldogasszony - ahogyan már a frissítéseknél is említettem tegnap - a katolikus egyház egyik legjelentősebb, kötelező érvényű ünnepe, melyet minden évben augusztus 15-én tartanak a katolikusok. Ez a nap Szűz Mária mennybevételének (Assumptio Beatae Mariae Virginis - lat.) ünnepe, Magyarország védőszentjének a napja is egyben. Mária mennybevételének dogmája szerint földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.Nyelvészek szerint a Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság.
Az ünnep már 1945 előtt is munkaszüneti nap volt. Megünneplése Szent István király nevéhez fűződik, aki halála előtt nemcsak kötelező érvényű ünnepnek rendelte el augusztus 15-ét, hanem egyben felajánlotta az országot a Szűzanya kegyeibe.
Azonban ehhez a naphoz is - mint Kisboldogasszonyhoz - fűződnek népszokások:
-
Ezen az ünnepen tarthatjuk Magyarország Patrónájának a napját is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklattal, körmenetekkel és az országszerte rendezett búcsúkal. Különösen a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok plébániái készülnek erre a napra nagyobb ünnepléssel.
-
Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a moldvai csángó magyarok ezen a napon virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy ennek füstjével kezeljék a betegeket. A Muravidéken „dologtiltó nap”, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A nap időjárása termésjósló is: ha a „Nagyasszony” szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két Boldogasszony köze, vagyis augusztus 15. és szeptember 8. (Mária születésnapja) varázserejű időszaknak számít, ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt s a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik. A hiedelem szerint az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni.
-
Az ünnephez kapcsolódó úgynevezett Mária-virrasztás szokása azt a hitet tette hagyománnyá, amely szerint a napfelkeltében meg lehet látni ezen a napon a „Napba öltözött Boldogasszonyt”. A 20. század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása, amikor a népszokás szerint virágszentelést tartanak, és virágokból koporsót (Mária-koporsót) készítenek. A megszentelt illatos füveket később a halott koporsójába tették (hogy Máriához hasonlóan dicsőségre jusson), beépítették a ház alapjába, vagy a csecsemő bölcsőjébe vagy az új pár ágyába tették.
-
Nagyboldogasszony időjárása termésjóslónak számított: „ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés”.
-
A Nagyboldogasszonyt követő időszakban van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk, amelyet régen „Boldogasszony másnapjának” neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma pedig a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészeink szerint ezen a napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.
-
A „két asszony köze”, vagyis a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (szeptember 8.) közötti időszak a népi kalendáriumban varázserejű időszaknak számított.
RELIGIO-PORTAL
|
