Figyelmeztetés!

<< VISSZA - RÓMAI KATOLIKUS VALLÁS

Még mielőtt kitérnénk a plébános fogalmának meghatározására, nézzük meg, hogy ki lehet plébános, és kinek van jogosultsága ezt a címet ráosztani egy káplánra:

A plébános kinevezése a püspök joga, akinek azonnal el kell foglalnia a rá osztott plébániát, ugyanis csak akkor beszélhetünk tényleges értelemben véve erről a címről. A plébánosi hivatal szólhat meghatározott illetve meghatározatlan ideig, de elsősorban meghatározatlan időre szól, mivel fontos, hogy a plébánosnak kellő állandósággal kell rendelkeznie hivatalával. Meghatározott időre a megyéspüspök csak akkor nevezheti ki a plébánost, ha ezt a püspöki konferencia határozatilag megengedte.

KINEVEZÉSI FELTÉTELEK:

- Áldozópapság: A plébánosnak mint saját pásztornak a fogalmából következik, hogy teljes lelkipásztori ellátásra képes személynek kell lennie.
- A megengedettséghez szükséges feltételek: tanbeli kifogástalanság; jó erkölcs; buzgalom a lelkek iránt, mely e pásztori tisztség központi kívánalma; egyéb erények; az adott plébánia ellátásához az egyetemes vagy a részleges jogban megkívánt tulajdonságok

Ezeknek a gondolatjelekkel ellátott követelményeknek kötelező a megléte, ugyanis ezek nélkül egy plébános nem lehet teljes értékű plébániai vezető. És akkor most lássuk, kicsoda vagy teljes egészében fogalmi szempontból micsoda is a plébános.
PLÉBÁNOS: A plébános a plébánia közösségének a püspök által kinevezett saját lelkipásztora. A rábízott közösség lelkipásztori gondozását a püspök felügyelete alatt látja el. Plébániája javára a jognak megfelelően végzi a tanítói, megszentelői és kormányzói feladatot. Ennek gyakorlásában más papok, diakónusok együttműködését és világiak segítségét is igénybe veszi. Szerepe tehát nem egyedül végzett tevékenységekben merül ki, hanem valódi felelős szervezést és vezetést is jelent. A plébános saját pásztora a plébániának, mégpedig olyan értelemben, hogy ő a püspök munkatársa  Ez a saját pásztori mivolta szükségképpen összefügg azzal, hogy a plébános egyetlen pap. A plébániai közösség építéséhez nélkülözhetetlen az eucharisztia ünneplése, mely a hívőket igazi egyházi közösséggé teszi.

Tehát, amint látjuk, a fenti fogalom alapján is kiderül, a plébános a püspökkel együtt dolgozik, mivel munkatársaként funkcionál. Fontos továbbá, hogy kötelességeinek megfelelően lássa el a rábízott feladatokat. Mik ezek a kötelességek?:

1.) Kinevezését követően a rábízott plébánia azonnali elfoglalása, mely alól csak akkor kaphat felmentést, ha ezt a püspöki kar engedélyezi. Egyébként erről a birtokbavételi esetről részleges és teljes törvényi meghatározás is rendelkezik.

2.)   Isten igéjének hirdetése a hitoktatás, a homília és a katolikus nevelés útján.

3.)  A vallásgyakorlattal felhagyottak és az igaz hitet nem vallók evangelizálása.

4.)   Az evangéliumi szellem előmozdításának támogatása a társadalmi igazságosság tekintetében.

5.)     Családok látogatása, gyászolók, gondoktól szenvedők, betegek, haldoklók segítése (a szentségek útján is).

6.)   Szegények, szenved ők, magányosok, hazájuktól távol élők segítése.

7.) Világiak részvételének előmozdítása az egyház küldetésében, vallásos célú társulások támogatása.

8.)   Együttműködés püspökével és az egyházmegye papságával.

Eznekívül vannak kötelező liturgikus feladatai is, melyeket azonban beleegyezésével klérikusok (kispapok - szerk.) is végezhetnek. Ilyenek például a temetés, ünnepélyes keresztelés, házasságkötés és megáldás, keresztkút megáldása. Ugyanakkor a plébános kötelessége képviselni plébániáját bizonyos jogi ügyekben, továbbá a plébániai javak kezelése. Így példának okáért, ha adományokat kap az adott plébánia, ezt a plébániai javak közé kell sorolni, nem külön értelemben vett pénzhozzájárulásnak venni.
A plébánost továbbá megilleti a helybenlakás kötelezettsége, mely azt jelenti, hogy az egy adott templomhoz közeli plébánia vezetőjévé válik, amint azt a parókiát elfoglalja. Ezen kívül a püspök engedélyével évi egy hónap szabadság megengedett neki, de, ha valami oknál fogva ez a szabadság egy hónapnál hosszabb időt vesz igénybe, jelentenie kell a püspöknek, különben az igazolatlan távollét hivatalszegésnek minősül. Ilyenkor az ordináriusnak (= megyés püspök) gondoskodnia kell a plébános helyettesítéséről, amellyel sok esetben az adott parochus (=plébános) szárnyai alatt ténykedő kisegítőlelkészt bízzák meg.
Azt azonban tudnicélszerű, hogy a plébános tiszte kétféleképp szűnhet meg, de mindkét esetben a püspök a legrégebben kinevezett káplánt helyezi a megüresedett plébániai székbe, az adott plébános helyére:

- az adott plébániai kormányzó halálával
- az adott plébániai kormányzó önkéntes lemondásával

De létezik, - ez sokkal gyakrabban előfordul - hogy a püspök nyugdíjellátás alá vonja az adott plébánost, ám ez nem változtat azon, amit ezek előtt is ecseteltem, ugyanis itt is a legrégebben kinevezett káplánnak a joga, hogy elfoglalja az adott plébániát, amint a püspök plébániai kormányzóvá nevezi ki.

RELIGIO-PORTAL