Figyelmeztetés!

Sziasztok!

Mai második, s immár vallási hírértéket képviselő bejegyzésem alkalmával a Váci Egyházmegyébe vezet utunk, az Egyházmegyén belül pedig Vácra, ahol Egyházmegyei lelkigykolratot tartottak. A közös, lelki feltöltődéssel, szentmisével és imádsággal összekötött időszak alkalmával előadást a miskolci plébánia vezetője tartott, melyen belül liturgikus szerephez ezúton a magvető példázata, azaz a Búza és konkoly története jutott. Az ötnapos elcsendesedés minden, a lelki gyakorlaton részt vevő lelkipásztornak nagy segítségére volt, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy újult erővel vethessék bele magukat az új Egyházi Év időszakába (ugyanis az új Egyházi Év az adventi időszakkal kezdődik a Római Katolikus Egyháznál). Ennek vonalán haladva a példázaton keresztül átvették, hogy pl. milyen köveket kell eltávolítani, ha a magvetés köves talajra hull, valamint, mi történik az olyan maggal, mai árokpartra hullik. Ezzel szemben pedig a konkoly és búza példájából ítélve kiemelte, hogy a hit legnagyobb ellensége a közömbösség és az ezzel társuló keresztényellenes magatartás.

A lelkigyakorlaton egyébként csak az olyan lelkivezetőknek volt alklama részt venni, kik mellett segédlelkész, diakónus vagy akolitus szolgál, hiszen távollétükben sem akadhat meg az általuk vezetett közösségek hitélete. Ugyanez a hittanos csoportokra is érvényes, hiszen az arra hétre beütemzett hittanok elmaradását el kellett fogadiuk. Zárásként azt még egyszer hangúlyozni kívánom cikkemben, hogy az ötnapos lelkigyakorlat idején a papok közös imán és déli szentmiséken vettek részt, valamint az esti időszakot igyekeztek egymás közötti beszélgetésekre fordítani. Ez utóbbi különösen fontos volt számukra, hisz ezáltal tudták letenni lelki terheiket, hogy aztán megújult lelkülettel térhessenek haza vallási közösségeikhez az új Egyházi Év kezdete előtti időszakban. 

Sziasztok!

Mai, első bejegyzésem ezúttal az oldalt érintő hír lesz, ugyanis az elmúlt napokban tovább folytattam a galéria feltöltését szebbnél szebb templomos fotókkal. Pár napja csodaszép fotókat találtam egy román kori dómról, mely a németországi Münsterben lelhető fel. Emellett találhattok még képeket néhány magyarországi kápolnáról, melyek között személyes kedvencem, a Mayer-vagy másik nevén, Mausz-kápolna épülete. Templomok közúl kiemelném bejegyzsem megosztásaként az egri Szervita-és rábacsanaki Keresztelő Szent János-templomot is. Íme a linkek az említett galáriaegységekről:

Sziasztok!

Mai, második hírem ezúttal Kőszeg városába kalauzol el benneteket, ahol Családok lelki napját tartották. A rendezvény megrendezésére november 22-én került sor a Szombathelyi Egyházmegye Családpasztorációs Bizottsága szervezésében és helyszínéül pedig a domokos rendi Árpádházi Szent Erzsébet-iskolában került sor. A lelki napon 300-nál is több család vett részt, melyek között nagyszülős családok is voltak szép számmal. Ez azért is bír döntő fontossággal, mert évtizedek óta hagyomány a nap megrendezése, s résztvevőinek számára pedig az év legfőbb találkozási pontját jelenti. Épp ezért a családok mellett több parókia papja is becsatlakozott a rendezvény vérkeringésébe, s legfőbb mozgatórúgójét pedig a különböző közösségi programok határozták meg. Emellett természetesen a gyermekekről sem feledkeztek meg, hiszen számukra három csoportos foglalkozást is szerveztek a napra: volt mindenkit megmozgató sorverseny, hatalmas érdeklődésnek örvendő kémiai kísérletek, sőt még Bibliával összekötött előadás és kézműves foglalkozás is. 

A felnőtteknek szóló család rendezvény végén kerekasztal-beszélgetést is eszközöltek, melynek keretein belül egy 4 gyermekes házaspár, és gyermekét egyedül nevelő anyuka beszélgetett a szervezőkkel. A programsorozatot végül a családok felnőtt tagjainak szánt változatos programok és délutáni szentmise zárta, melyet ki-ki megtoldhatott egy imádságos órával a domokos rend kápolnájában.

Szisztok!

Mai, első hírem a Pécsi Egyházmegyében vezet el benneteket, s azon belül Baranya vármegye székhelyére, Pécsre vezet képzeletbeli utunk, ahol férfiak találkoztak egymással. A Férfitalálkozóra november 14-én került sor a pécsi Magtár Látogatóközpontban, s témája pedig a házasság volt. A találkozó szervezője kiemelte ennek függvényében, hogy egy nő olyan partnert keres, akire felnézhet, biztonságot remélhet tőle, illetve, hogy konkrét elképzelései vannak az életról. A házasság két érett személy egymással kötött szövetsége, amelyben egyenlően tisztában vannak kötelezettségeikkel, saját értékrendjükkel, erősségeikkel, gyengeségeikkel, s ezek nagyjából ugyanazon irányba mutatnak. Emellett arról is szót ejtett, hogy az érdekellentétek zavart keltenek a kapcsolódásokban; továbbá, hogy gondolatmenete szerint a férfi logikusabb gondolkodó, aki amellett, hogy mindent megtesz családjáért, az elismerésre is vágyik ezéltal. 

További érdekességképp azt is leszögezte, hogy attól, hogy egy fiú vagy lány hiába érett biológiaileg, még nem nevezhető férfinek és nőnek, ami azt jelenti, hogy mindkát nem képviselőinek azza kell válnia. Ezt egy szerető családi közeg tudja számukra a leginkább biztosítani, azonban napjainkra ez már kiüresedett körűlményként él a társadalomban. Ez utóbbihoz hozzátette, hogy egy házasság csak addik életképes, míg a szükséges kommunikáció él a felek között. Éppen ezért minden házas félnek arra kell törekednie, hogy együtt cselekedjen, s ne a tökéletességet hajszolja, ezzel elrontva az újabb generációnak szánt gyermekek életról alkotott felfogását.

Cikkünk végén még fontos tényezőként az is hangsúlyos, hogy a találkozó tematikájának végeztével a fefiak kis csoportokat alkottak, majd így beszélték meg egymás között az elhangzottakat. Egyébként Férfitalálkozókat ezt követően még két helyszínen, Siklóson és Mohácson tartottak; előbbit november 20-án, utóbbit november 21-én vitték véghez. 

Sziasztok!

Mai, s immár harmadik hírem XIV. Leó pápáról fog szólni, aki a 40. Ifjúsági Világnap alkalmából üzenetet a helyi egyházak részére. Az Ifjúsági napot idén, november 23-án, Krisztus Király ünnepén, Rómában tartották, melyhez kötődően a pápa köszönetet mondott, hogy megannyi fiatal elutazott, s boldogan részt vett az eseményen. Kinyilatkoztatása szerint igazi öröm volt számára ennyi boldog fiatalt látni, s azt, hogy világszerte csatlakoztak fiatalok az imádságos lelkülethez. Továbbá azt is megjegyezte, hogy ez a lelkület kiváló alkalom volt a hívői lelkület megújítására, s a mindenki szíváben lángoló remény megosztására. Épp ezért azt kérte, ne elszigetelt élményt, hanem sokkal inkább keresztényi előrelépést jelentsen a fiatalság számára, aminek okán pontosan ez a lelkiség állt a találkozó középpontjában. E vonalon tovább haladva kiemelte azt is, hogy a bennünk élő Szentlélek ajándákaként kialakult krisztusi barátság egy olyan létforma melegágya, melyet testvériségnek nevezünk a gyakorlatban, így az a fiatal aki már találkozott Krisztussal lelki élete során, e szeretet örömhírét viszi tovább a világban. Ez a Krisztusi szeretenyelv az, ami kiemel bennünket a lelki restségből és ösztönöz arra, hogy mindenki számára új életfeltételeket termetsünk. 

Üzenete végén hozzátette, hogy azt kéri a fialatoktól, hogy látva a világ szenvedéseit, imádkozzanak rózsfüzért, s az imádságon keresztül megtapasztalhatják, hogy valójában nincsenek egyedül, ami azt jelenti, hogy minannyian Isten gyermekei. Hírem margüjára természetesen közölni szeretném veletek azt is, hogy a következő Ifjúségi Világnap, ami szám szerint a 41. lesz, a dél-koreai fővárosban, Szöulban kerül majd megrendezésre.