Figyelmeztetés!

Sziasztok!

Második cikkemként egy görögkatolicizmust érintő hírrel érkeztem, ugyanis a debrecen-tócóskerti közösség hármas ünnepen vett részt. Az ünnepi istentisztelettel egybe kötött alkalomra Advent első vasárnapján, november 30-án került sor, melyen egyúttal a templomnak adományozott új harangot is megáldották. Az istentiszteletek Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye éersek-metropolitája vezette le, aki szentbeszédében hálaadásra buzdította az egybegyűlt híveket. Elmondása szerint ugyanis az általa megáldott új haranggal lett kerek egész a templom hivatása, mely által Isten és Krisztus követésére sarkallhat minden hívő lelket. A hármas ünnep egyébként nemcsak a harangáldásról, hanem az egyházi épület felszentelésének harmadik évfordulójáról és az ikonográfia templomba kerüléséről is szólt, s visszacsatolva a metropolita szentbeszédéhez, felszólította a gyülekezetet arra is, hogy ne feledjék, a meghívás mindenkire vonatkozik, s ezt kizárólag teljes alázattal, szelídséggel és türelemmel lehet megfelelően végre hajtani. Továbbá, reflektálva a belső díszítésre, kiemelte, hogy a falazaton freskó formájában megjelenik a Mennyország, mely közelebb viszi őket a Mennyekben élő Szentek Közösségéhez. Épp ezért tudatosítaniuk kell magukban, hogy e templomban van a helyük, ott lelnek isteni nyugalomra a rohanó hétköznapok szürkesége után.
Végszóképp érdemes még kiemelnünk azt is, hogy a templomnak adományozott Szentháromság-ikon művésze, Jaczkó Dániel megjegyezte, hogy az istenháza nem csupán templom, hanem egyfajta lelki otthon is egyben, amely mindenki megújulását előmozdító építményként magasodott Tócóskert fölé három évvel ezelőtt.

Sziasztok!

A mai alkalommal egy parancsolt egyházi ünnep, a Szeplőtelen Fogantatás Ünnepe lesz első témánk, melyről egy kicsit hosszabb cikkel készültem számotokra.
Mária fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől. E hittételt ünnepeljük december 8-án. A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep Nápolyban és Szicíliában, de a 10. század elején már Angliában is megtartották. Magyarországon III. Béla király honosította meg a 12. század második felében. A 13–14. század során – főleg ferences hatásra – egész Európában elterjedt a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe. Rómában XXII. János idején kezdték ünnepelni. IV. Sixtus 1476-ban fölvette a római kalendáriumba, XII. Ince 1693-ban nyolcnapossá bővítette az ünnepet, amely XI. Kelemen rendelete szerint vált parancsolt ünneppé a 18. században. A Szeplőtelen Fogantatásról szóló dogmát Boldog IX. Piusz hirdette ki 1854. december 8-án, majd 1857. szeptember 8-án megáldotta és felszentelte a Szeplőtelen Fogantatás szobrát a római Piazza di Spagnán.
Piusz pápa Ineffabilis Deus kezdetű bullájában e szavakkal hirdette ki ünnepélyesen a hitigazságot 1854. december 8-án:

Kinyilvánítjuk, megerősítjük és isteni kinyilatkoztatásnak tekintjük azt a tanítást, miszerint a Boldogságos Szűz Máriát fogantatásának első pillanatától kezdve a mindenható Isten sajátos kegyelme és védelme folytán, az emberiség Megváltójának, Jézus Krisztusnak érdemei erejében, sértetlenül megóvta az eredeti bűn szennyétől.

Szent XXIII. János pápa 1958-ban felkereste a Piazza di Spagnát, és egy kosár fehér rózsát helyezett el a Szeplőtelen Fogantatás-szobor tövében. A hagyományt Szent VI. Pál, Szent II. János Pál és XVI. Benedek is folytatták, és Ferenc pápa is követte. Hazánkban 1947. november 8-án törölték a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét a munkaszüneti napok közül.

Sziasztok!

Mai, második hírem egy vallási eseményről fog szólni, melyet a debrecen-józsai görögkatolikus gyülekezet ült meg. A harangszentelési eseményre november 29-én, Advent első vasárnapjának előestéjén került sor, s a harangot pedig Szent Mátyás oltalmába ajánlotta Kocsis Fülöp, hajdúdorogi érsek-metropolita. A főpásztor a hívekkel összefogva azért mondott imát, hogy a Mátyás-harang megkondulása csillapítsa és szüntesse meg a szélvészt, fergeteget, mennydörgést, villámlást, záport és jégesőt, s minden veszélyes égi háborút. Továbbá minden olyan hívőre Isten védelmét kérték, kik e kongást hallják, s alatta értendőn a gonosz minden ármánykodásának meghiúsítását is egyúttal. A szertartás keretében a főpásztor négy oldalról szenteltvízzel meghintette, szent müróval megkente, végül megtömjénezte a harangot. Szentbeszédében kiemelte a következőket:

A harang önmagában egy tehetetlen tárgy, épp ezért nekünk, emberkenek kell életre keltenünk. Kongása által Isten jelzi számunkra, hogy nekünk e Templomban a helyünk, s e hívó szó a mai napon e toronyba is beköltözött. Vigyük hát tovább e harang hívó szavát, s éltünkkel hirdessük tovább Isten ígéjét!

A Mátyás-harangról azt tudni érdemes, hogy Gombos Ferenc őrbottyáni öntödéjében készült, s a józsai gyülekezetnek ugyanaz a lelkes hívő ajánlotta fel, aki a hétfői cikkben szereplő harangot is vásárolta a tócóskertieknek. Persze a józsai gyülekezet parókusa, Szentesi Csaba élt is a lehetőséggel, melyet a templomot ábrázoló képpel és hálás köszönettel honorált meg az ajándékozónak.
A szentelésen a közösséggel együtt ünnepelt Bákonyi János plébános, Gacsályi Zsolt református lelkész és Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke. A vecsernye végén, 18 óra 30 perckor megszólalt a templomba hívó és Isten dicsőségét hirdető harang. Az ünnepi eseményt agapé zárta a templommal szomszédos ruszin közösségi házban.

Sziasztok!

Ma elsőként egy ünnepi hangvételű cikket hoztam nektek, melyben adventi kulturkörös ismeretanyagunkat foyltatjuk, ezúttal a másodk gyertya meggyújtásáról elmélkedve.
Advent második vasárnapja a keresztény kultúrkörben a remény üzenetét hordozza, a második gyertya meggyújtása nálunk római katolikusoknál a liturgia szerinti miseruhával megegyezően lila színű. A fény Isten attribútuma, mely rendkívüli hagyománnyal bír a régi időkből. A keresztény szimbolika megőrizte ezt a hagyatékot, hiszen az adventi koszorú Isten végtelen szeretetére utal, a díszítéshez használt örökzöld pedig azt a reményt jelzi, amellyel az ember a teremtője felé fordul. Ahogy előre haladunk a gyertyagyújtással, úgy lesz a koszorú körül mind világosabb, a növekvő fény pedig a második isteni személyként tisztelt Jézus eljövetelének, a Megváltó születésének közeledtére világít rá.

Sziasztok!

Mai, második hírem a nemrég közzétett, s Leó pápa első apostoli útjáról szóló cikkem folytatásaként kerül megosztásra, s témája egy különleges építménybe, az isztambuli Ahmed Sultan Camii-ba, azaz Kék-mcsetebe kalauzol el benneteket. Ugyanis a Szentatya Törökországi útja során ellátogatott a kereszténység bölcsőjét jelentő egykor Konstantinápolyba (1453-as oszmán elfoglalása óta Isztambul), ahol tiszteletét tette e csodás mecsetben. A látogatásra november 29-én, szombaton reggel került sor, melyre a Török Köztársaság Vallásügyi Hivatalának emberei és a dzsámi imámja, Kurra Hafiz Fatih kísérték el. Rövid imádságot követően a mecset müezzinje körbe vezette az épületben, melyről hoztam nektek egy rövid művészettöetéenti cikket is, mely voltaképp régebbi irományom egy felújított változatát rejti magában:

I. AHMED DZSÁMIJÁRÓL NÉHÁNY MONDATBAN

A török nevén, Ahmed Sultan Camii-ként is ismert Kék-mecset Isztambul legnagyobb mecsetjeként épült 1609-17 között, s több forrással ellentétben nem Ahmed, hanem szellemileg labilis unokaöccse, Musztafa fejezte be szultanátusi idején. Építéstörténete abban kifejezeten sajátságos, hogy míg elődei a leigázott országokból a kincstárba összerabolt vagyonból, s azok felett aratott győzelmük kifejezéseképp építtettek imaházakat, addig Ahmed nem így tett; azaz ő kizárólag az állami kincskészletet használta fel, ami odáig vezetett, hogy a készlet kiapadt. Ezt annak is köszönheti, hogy belső falát több, mint 50 kézzel festett motívumot tartalmazó, s 20 ezer darab izniki csempe borítja, melyeknek mindegyike türkizkék árnyalatot ölt magára. Voltaképp innen ered magyar elnevezése, a Kék-mecset. Megépítésekor azonban nemcsak amiatt volt problémás, mert nem hadizsákmányból fedezett komplexum, hanem azért is, mert akkor a mekkai Mesjid Al-Harám szintén 6 db ceruza formájú minaret birtokosa volt. Ezt úgy igyekezett megoldani, hogy egy hetedik mecsetet ajánlott fel a mára már 8 miarettel megáldott, és közel 400 ezer nm alapterületű mecsetnek, azonban ez az ajánlat sosem valósult meg.

S végezetül képeket is hoztam a nagy látogatási eseményről, melyeket a Magyar Kurír oldalán tekinthettek meg nagyobb méretben: