Sziasztok!

A nap második bejegyzése ezúttal nem cikkmegosztás, hanem videó-promóció jegyében születik, hiszen február 7-én felkerült egy rövid videó Facebook-ra, melyben ezúttal a tari Szent Mihály-templom építéstörténetének 13-15. század közötti szakaszát ismerhetitek meg. Amennyiben szeretnétek megtudni, milyen változtatásokon esett át a török időkig, az alábbi vodeóból kideríthetitek:

Sziasztok!

Január utolsó előtti bejegyzését ezúttal egy vezetői találkozó címén közlöm veletek, melyet Budapesten ejtettek meg az lemúlt időszakban. Egész pontosan a találkozót a Piarista Tartományfőnökségen rendezték meg január 14-én, melynek legfőbb célja a részt vevők szakmai fejlődése volt. A napot Zsódi Viktor, tartományfőnök nyitotta meg, és legfőbb témája a rend jövőét vizsgáló kockázatelemzés-és kezelés volt.
A felvázolt problémákat a jelenlévők vegyes csoportokban, saját szerepköreikből kiindulva vitatták meg. A stratégiai célok kijelölésében nagy hangsúlyt kapott a piarista lelkiség közös megélése és annak a meggyőződésnek az erősítése, hogy a világi munkatársakat ugyanaz a kalazanciusi lelkület hívja meg a szolgálatra. Így a piarista nevelés jövőjét a világi munkatársakkal szoros szövetségben lehet elképzelni, az intézményekben szerzetesek és világiak valódi közösségeit létrehozva. A jelenlét pedagógiájában a személyes figyelemmel, a kíséréssel és az elérhetőséggel olyan minőségi emberi kapcsolatokat kell a nevelő közösségnek kínálnia, amelyet a technológia, vagy akár a mesterséges intelligencia, nem tud pótolni. A minőségi klasszikus oktatás mellett a piarista nevelés egyenrangúan kezeli a nonformális nevelés tereit is. A program a demográfiai trendek és a fiatalok mentálhigiénés helyzetének elemzésével folytatódott. A közös ebéd után a közelgő generálisi vizitáció teendői adták a megbeszélés fő témáját. A nap zárásaként operatív megbeszélések zajlottak az igazgatók csoportjában, illetve most már külön a házfőnökök csoportjában is az aktuális feladatokról.

Sziasztok!

A nap második cikkeként egy, a Váci Egyházmegye honlapján talált hírt szeretnék megosztani veletek, mely egyúttal Salgótarjánba repít el benneteket gondolatban. A városon belül is Somoskőújfalu Plébániája kap szerepet, ugyanis január 17-én engesztelő zarándoklatot tartottak hívei a Karancs-hegyre. A résztvevők a Karancs-hegyen álló Szent Margit-kápolnához kapaszkodtak fel, ahol a fizikai nehézségeket a lelki töltekezés és a közösségi szellem ereje segített legyőzni.
Eme január elei hitközösségi program legfőbb mozgatórúgóját a január 18-i Margit-nap adta, aminek célzata összefoglalva tehát az, hogy engesztelő szívvel, együtt vállalhassák az imát, a csendet, az áldozatot és a közösséget, hogy szívükben helyet adhassanak Isten békéjének, és így a béke eszközeivé válhassanak mások számára is. A zarándoklat egyik legmeghatározóbb eleme a közös elmélkedés volt, melyet Vize Szilvia zarándoktársuk állított össze. Az imamenet központi témája a béke iránti vágy volt – nemcsak a nagyvilágban, hanem saját szívükben és közösségeikben is.
Az esemény példaképe Árpád-házi Szent Margit volt, akinek élete a nemzetért vállalt engesztelő odaadás jelképe. Margitot szülei még a tatárjárás idején ajánlották fel Istennek az ország megmeneküléséért. Az ő példája arra tanítja a mai zarándokokat, hogy a nagyság nem feltétlenül rendkívüli tettekben, hanem a mindennapok csendes hűségében rejlik - elmélkedtek a résztvevők a meredek kaptatókon. A Szent Margit-kápolnához való megérkezés lehetőséget adott a belső számvetésre.
A kegyhely maga is élő tanúságtétel, hiszen a történelmi viharok során többször lerombolt, de a helyiek összefogásával mindig újjáépített kápolna a hit folytonosságát hirdeti. A Katolikus Egyház által felszentelt falak között az imádság és az örök újrakezdés ereje várja mindazokat, akik a Karancs-hegyen keresik a találkozást az Úrral.