Figyelmeztetés!

 << VISSZA - RELIGIO

János  evangéliuma és a Jelenések könyve nem véletlenül kerül egy lapra, ugyanis a Biblia köynveinek egyik olyan párosa, melyet csak egyszerre elemezve érthet meg minden laikus ,a szentírást tanulmányozni óhajtó személy. Hogy miért? Mert a Jelenések könyve az evangélium folytatása, konkrétan az apostol látomásait ismerteti olvasójával az apokaliptikus síkon levezetve ezt. De ne rohanjunk ennyire előre, előszuör ismerkedjünk meg az evangéliummal, aztán elemezzük ki, mről is szól a Jelenések könyve, íme!:

JÁNOS EVANGÉLIUMA ÉS A JELENÉSEK KÖNYVE - ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

János evangéliuma a négy protokanonikus apostoli irat negyedik könyve, ám mégsem tartozik a szinoptikus evangéliumok sorába.  Szerkezetileg két részből tevődik össze, melyek egyike sem tartalmazza Jézus konkrét élettörténetét.  A Messiás életéből bizonyos szakaszokat ölelnek fel a fejezetek, de egy bizonyos, hogy hosszú érdeklődési munka gyümölcse az evangélium. Érdekessége, hogy a szerző igyekszik anonim módon elbeszélni a történetet, habár sejthető belőle, hogy valószínűleg János apostol műve, és  feltehetőleg i.sz. 100 körül íródott, Pathmosz szigetén.
Ezzel ellentétben a Jelenések könyve deuterokanonizált könyv, más néve nJános jelenései. Mivel mindkjét műnek János a szerzője, így a köynvet az evengélium folytatásának tekintik a kutatók. Apokaliptikus hangvételű könyv, mely Krisztus kinyilatkoztatásait tartalmazza János apostol jövőbeni látomásai alapján. Mondanivalója összevfüggést mutat a zsidóság apokaliptikus irodalmával.
Az evangélumban Jézus folyamatosan változtatja helyét, míg a jelenésekben nem utal erre leírás. A Jelenések könyve teológiailag önálló mű, a szerzője külnönböző hagyományokból táplálkozik. Szembe ötlő dolog továbbá az is, hogy a szerző az Isten országa-jelzőt mindösszesen caak egy alkalommal használja, a többi leírásában szinonimájaként az örök élet jelzőjét használja fel. Előadásmódja eltér a szinoptikus evangéliumokétól, kevés eseméynt említ, de ezeket teológiai vonatkozásukban írja le. Fontos ismérve még az is, hogy több olyan történetet is felvázol, melyeket a szinoptikus evangéliumok nem írnak le:

• Kánaáni mennyegző
• Lázár feltámasztása
• Főpapi imádság
• Lábmosás
• Beszélgetés a samariai asszonnyal és Nikodémussal

A szerző továbbá újításokat is bevezet, ugynais olvasható soraiban a szenvedéstörténet és a húsvéti események leírása is. A szerző Jézust Agnus Dei-nek, azaz Isten Bárányának nevezi meg, de ne melégszik meg a puszta tényekkel, hanem inkább kifejti őket.
A Jelenések könyve ezzel szemben a Szentírás utolsó könyve, amelynek stílusa egyhangú, ámde mégis emlekedett hangzású, idegen szóval élve patetikus hangvételű. Görög nyelvű ókeresztény könyv, melybe szerzője a Pathmosz szigetén megélt vízióit jegyezte le.
Visszatérve az evangéliumra az utolsó támpont az, hogy a hívű ember kizárólag Jézus Krisztus működésén és kereszthalálán keresztül lép be az isteni dicsőség kapuján. Voltaképpen teológiai tanítása is ebben rejlik. A Jelenések könyvének tartalma itt olvasható:

• Prológus és a látnok küldetését leíró látomás
• 7 levél a kisázsiai egyházakhoz
• Isten és a Bárány látomása
• A 7 pecsét
• A 7 harsonaszó
• A sátáni hatalom támadása Isten népe ellen
• Az ítélet
• A 7 csésze kiöntése
• Babilon bűnhődése
• Krisztus győzelmének eljövetele
• Krisztus újraeljövetelének ígérete

RELIGIO-PORTAL