<< VISSZA - RELIGIO
A Királyok 1. és 2. könyve protokanonikus ószeövetségi könyv. Latin elnevezése Liber Regnum, mely tartalmi szempontból Júda és Izrael királyainak történetét meséli el, egészen pontosan a Dávid király halála utáni időszakban játzsódik, amikor is utódja, Salamon lesz Júda királya. Cselekménye mintegy 400 év történetét adja elő, mely szerkezeti szempontból 3 részre osztható. A két könyv eredetileg egy egységet alkotott, de a Septuaginta tagolta két részre, melyet később átvett a Vulgata 4 részre osztva (Királyok I.-IV. - szerk.). Tulajdonképpen a könyvek célja az, hogy átfogó ismeretet nyújtson olvasója számára a királyság koráról.
A sámueli könyvekből ezzel ellentétben egy olyan részletet is megtudhatunk olvasás közben, amit a Királyok könyvei nem említenek, vagyis a kiriályság bevezetésének fontosságára is kitér a szerzője. A Sámuel 1. és 2. könyvének héber neve S(e)múél, jiddisül pedig Smuel. Az eredeti, héber leiratot a XV. században választották ketté, amit a legtöbb szentírás alkalmaz is. Kiderül a könyvből, hogy Salmaon király uralkodásának korában, de a bírák idején játszódó történetről van szó, a szerzője maga a könyv címadó személyisége, Sámuel. A királyság korát vallástörténeti szempontból rajzolja meg. A Septuaginta a Királyok könyvei után következő iratként tünteti fel, protokanonikus ószövetségi könyv, akárcsak a Királyok könyvei.
RELIGIO-PORTAL
|