Figyelmeztetés!

Józsué könyve szintén a kimaradt könyveket erősíti, ugynais nem minden kanonizált szentírási állomány említi. A könyv a Kr. e. 1200-as években keletkezett, szerzője ismeretlen, de egyes részeit maga Józsué írta. Héber neve Jeshua, a Vulgata Liber Iosue-ként említi, melyet aztán a nemzetközi fordítások átvettek. Deuteronomisztikus történeti mű, de fellelhetők benne Mózes öt könyvének papi szövegei is. Értelemző keretét Józsué beszédei alkotják a könyv elején és végén. A samaritánusok ne mtartják saját könyvüknek. Minden epizódot a szereplő személye köré csoportosít, fő szemléletmódja az, hogy Isten a történelem ura. Nevét főszereplőjéről, Józsuéról kapta, protokanonikus mű.
Az Énekek éneke Salamon királynak tulajdonított menyasszony-vőlegény éneksorozat, mely valószínűleg a Kr. e. V. vagy IV. században keletkezhetett Palesztinában. 30 énekből álló, kutatói vélemények szerint arab népköltészeti vonatkozásokkal tarkított könyv. A lapjain a menyasszony és vőlegény egymás iránt tanúsított szerelmét meséli el, kifejezésmódja hasonló a szíriai lakodalmas énekekéhez, melyekban az ifjú párt királyi párként tisztelink, habár nincsenek szoros kapcsolatban a mennyegzős ünnepléssel. Szoros kapcsolatot ápol azonban az egyiptomi költészettel, mivel Egyiptomból ismert szerelmi dalok sorát tartalmazza. Neve héberül Shir ha-shirim, amely annyit tesz, a legszebb ének. A Vulgata a Prédikátod és a Bölcsesség könyve után említi, míg a Tóra szerint az ún. megillót gyűjteménybe sorolja. Történeit szempontból biztosan állítható, hogy a könyv a babiloni fogság után keletkezett, a hellenizmus korában, melyet később a zsidó kánonba is felvettek. A kétely azonban felmerült vele kapcsolatban, hogy helyes cselekedet volt-e megtenni ezt a lépést, de a hagyomáynoknak köszönhetően mégis meghagyták az utókor számára a zsidók, és a amai napig húsvétkor olvassák fel a hívő népeknek. Értelmezése többpillérű alapon nyugszik, ugyanis egyes kutatók úgy vélik, nem több, mint egy egyszerű értelembe vett daljáték, mely az ifjú pár egymás iránti hűségét énekli meg fejezeteiben, míg mások szerint Isten és Izrael kapcsolata elevenedik meg soraiban. Az utóbbi értelmezésben persze az alapot proófétai kijelentések is adják, amely szerint Isten és a népe közötti szeretetet inkább házastársi szerelemhez hasonlítják. Később a keresztény egyházagyák Krisztus és az Egyház kapcsolatának allegorikus mintáját vélték felfedezni benne, míg mások  kaánaitermékenységi kulikumnak, vagy a Teremtés könyvének a magyarázatának  tekintik.

RELIGIO-PORTAL