Figyelmeztetés!

A Biblia ószövetségi részének az első öt könyve Pentateuchus néven ismert könyvsorozat, melyet a Szentírás készítői eredetileg a Tórából vettek át. Másik neve "A tekercs", mely utal a henger formába tekert kézzel írt pergamenlapokra, az iszlám és zsidó vallás egyetlen elismert könyvgyűjteményére.
A Pentateuchus a latin penta, vagyis öt szóból származik, és történeti kutatások szerint a könyvek valószínűleg nem Mózestől származnak. Öt részből áll a mű, melyek a következők:

• Genesis - A teremtés könyve (magyar rövidítés: Ter/1Móz; latin rövidítés: Gen);
• Exodus - A kivonulás könyve (magyar rövidítés: Kiv/2Móz; latin rövidítés: Ex);
• Leviticus - A leviták könyve (magyar rövidítés: 3Móz; latin rövidítés: Lev);
• Numerí - A számok könyve (magyar rövidítés: 4Móz; latin rövidítés: Num);
• Deuteronomium - A szavak könyve/Második törvénykönyv (magyar rövidítése: 5Móz; latin rövidítése: Deut);

Ahogyan már hittani tenulmányai során tanulta, aki valamely vallás szerint nőtt fel, vagy nevelkedik, Mózes első könyve a Teremtés Könyve, azaz arról szól, miként teremt Isten a földre új életet. Azt is leszögezhetjük, hogy minden nap megteremtett egy adott élőlényt vagy dolgot elhatározása szerint, majd ezek után, amint meglátta, hogy ez úgy jó, ahogy van, megpihent. Az ember teremtéstörténetébe is betekintést nyerünk a könyv által, ugyanis a Biblia szerint "Isten a saját képmására alkotta az embert, s asszonyt teremtett mellé annak oldalbordájából kivéve azt. /1Móz 2:21/" Aztán megteremti nekik az Éden kertjét, melybe egy feltétellel helyezi be őket, hogy minden fáról ehetnek, kivéve a közepén álló almafát, melynek gyümölcsei a tudást adják az embernek, pl. ilyen a szemérmesség erénye. Itt találkozunk először a Sátán kísértésével, aki kineveti Istent, és ráveszi a párt, hogy egyen a tiltott gyümölcsből, és ekkor lesz világos a számukra, hogy nincs rajtuk ruhaneműre utaló jel, és elbújnak egy gránátalmafa levele mögé. Isten erre hatalmas haragra gerjed, és kiszíműzi Ádámot és Évát az Édenből, és mindkettőre lesújt haragja, ugyanis "a férfinek kétkezi munkával kell megtermelnie az életben maradáshoz szükséges feltételeket, míg az asszony kínok kínjai közt kell, világra hozza gyermekét /1Móz 3:16-17/', és innen származik az a halotti énekből való egy mondatrész: "Porból lettél, porba térsz".
Megismerjük ezek után Ádám és Éva két gyermekének, Káinnak és Ábelnek az életét, és azt, hogy az idősebb fiúból hogyan lett testvérgyilkos. Káin földműveléssel, Ábel pedig juhtenyésztéssel foglalkozott, és az ő áldozatára nézett jobb szemmel az Úr, mivel elsőszülött bárányt áldozott neki, s ezért az idősebbik fiú szörnyű haragra gferjedt. Berángatta egy erdőbe, és bunkóval agyonverte Ábelt. Amikor Isten megtudta, hogy Ábel nincs többé, mert vére bátyja kezéhez tapadt, megjelölte Káint és, bár rettegett attól, hogy akárhová bujdosik, megölhetik, Isten azt mondta "nem fogják megölni, mert, aki Káint megöli, annak is bűnhödnia kell, méghozzá hétszeresen /1Móz 4:9-14/"
A következő történeti cselekmény, amit szintén hittani tanulmányainkból ismerhetünk, a Noé bárkájának legendássá vált története. Noé világ életében istenfélő ember volt, akit Isten megkér, hogy "építsen bárkát, és feleségét, gyermekeit, valamint minden állatfajból egy párt menekítsen a fedélzetére, mert özönvizet küld a földre /1Móz 6/", mivel az emberek nagy többsége engedetlenül viselkedik, elterjedt az erőszakosság a világon. Noé mindent megtesz, amit az Úr kér tőle, és bárkába száll. Ez lesz Isten első emberrel kötött szövetsége. Az özönvíz ideje alatt "három galambot küld ki a bárkából, de csak egy tér vissza /1Móz 8/" a béke szimbólumát jelentő olajággal, s kiderül, hogy a hajó megfeneklett az Ararát hegyén.
Harmadik, számomra kedves történet, mely az Exodus, vagyis Mózes második könyvének lapjain elevenedik meg, a mózesi történet a Bibliából, amikor az uralkodónő egy gyékényből fonott kosárkában síró csecsemőt talál a Nílus sodrásában. Nagyon megörül neki, de ekkor még nem tudja, hogy ez a gyermek fogja az Egyiptomba hurcolt zsidókat kimenteni a rabszolgaságból. Telik-múlik az idő, Mózes felnőtté érik, s egy, a felebarátját bántó egyiptomit megöl, s elmenekülni kényszerül. Végül, mikor visszatér, akkor elkezdődik a bonyodalom, ugyanis a fáraó ragaszkodik ahhoz, hogy a zsidók neki dolgozzanak. Isten újabb öszvetséget köt, ezúttal Mózessel, akin keresztül tíz csapást mér az egyiptomiakra (ezt József fejtette meg, amikor erről álmodott a fáraó): "sáskák, szúnyogok, böglyök és éhínség pusztítanak, vérré válnak a vizek, hólyagos fekély-járvány szedi áldozatait, állatok pusztulnak el, minden elsőszülöttgyermek meghal, jégeső teszi tönkre a vetéseket /1Móz 7:14-10:20/". Ám a fáraó még ennek ellenáre sem válik engedékenyebbé, így megszökik a zsidóság Mózes vezetésével. A történet befejezéseként végül átkelnek a Vörös-tengeren és a fáraó valamint csapata a tengerben leli halálát.
A nép ekkor megmenekül az egyipotomiak gyilkos munkáltatói szigorától, majyd Isten újabb szövetséget köt, ezúttal Mózessel. A legenda szerint ekkor kapja meg kőtáblákba vésve a tízparancsolatot, és több más parancsolatot is, melyet Istewn "szab ki" az őt félő nemzedékekre, de ennek a Mózesre bízott nép nem hajlandó eleget tenni, hanem "aranyból borjú formájú bálványt építenek és hozzá imádkoznak /2Móz 32/"
Ezt követi a Leviticus, melynek tartalma a papságnak szól, vagyis konkrétan a helyes papi hivatás gyekorlását mutatja be öt fejezetén keresztül.
A negyedik könyv a Numerí, vagyis magyar megfelelőjével élve, A számok könyve. A könyv a zsidóság közel 40 évnyi vándorlásáról szól, hogy miként éltek a pusztában ezeken a napokon, s mi miatt nem engedi meg majd Isten az utolsó könyv szerint, hogy Mózes belépjen az Ígéret földjére.
A könyvsorozat utolsó könyve a Deuteronomium, amelyet a magyar kereszténység A második törvényköny címen ismer. Tulajdonképpen itt megismétli Isten az eddig lefektetett alapokat, és a tízparancsolatot is újra írja minden parancsát. Tulajdonképpen itt ismét szembe ötlő parancsolatokat képeznek pl. az állatok tartásával kapcsolatos, a hadviselés szabályait leíró valamint az áldozás és a hamis tanúzásról szóló büntetések köre is.
Az öt mózesi könyv természetesen minden vallásnál elfogadott szentírási könyvrész, vagyis protokanionizált könyve a Bibliának.

RELIGIO-PORTAL