Figyelmeztetés!

1. ÜNNEPI KALENDÁRIUMI TÁBLÁZATOK

Római Katolikus szentek emléknapjai
Mozgóünnepek
Szűz Mária-ünnepek
Összkeresztény/ökumenikus ünnepek
Református ünnepek
Evangélikus ünnepek
Parancsolt egyházi ünnepek

2. KIALAKULÁSUK

A keresztény egyházi ünnepek részben az időjárás, illetve a mezőgazdasági munka meghatározó munkafázisaihoz igazodó ünnepekből nőttek ki, részben már a keresztény vallás kialakulása előtt más vallási rendszerekben (zsidóknál, a római birodalomban stb.) is léteztek és átvételre kerültek a keresztény naptárba. Az egyházak tudatosan alakították át a régebbi ünnepeket keresztény ünnepekké. Ilyenek a napfordulóhoz köthető ünnepek, mint a karácsony és a Szent István nap. Ezekhez az ünnepekhez csatlakoztak később azok az emlékünnepek, amelyek a magyar és az európai parasztság szokásaiból alakultak ki, mint többek között a Luca nap. A magyar nép kereszténység előtti naptári ünnepeiről keveset tudunk. Valószínűleg - akárcsak a rokon népek - holdhónapokban figyelték az idő múlását. A kereszténység felvétele után a római egyház által használt naptárat vették át, majd a 16. században a magyarok is áttértek a Gergely-naptárra.
A 19-20. században tájanként és felekezetenként is jelentős eltéréseket találunk a naptári ünnepekben. A római katolikusok lakta településeken több a vallásos naptári ünnep, mint a protestáns vidékeken, bár a protestánsok is a régi római katolikus ünnepekhez fűzték vallási szokásaik és később emléknapjaik jó részét. A már említett Luca nap vagy a Szent György nap mindkét területen a boszorkányok és egyéb rontó lények létezésében és tevékenységében való hit. Egyes ünnepekhez külön étrend, vagy speciális tevékenység is tartozik, munkatilalmak, vagy mágikus eljárások.

3. PARANCSOLT ÉS ÁLLANDÓ ÜNNEPEK

A római katolikusoknál három állandó, 9 mozgó, 2 előkészületi, 12 Szűz Mária-ünnep található. Kötelező ünnep a húsvéti időben tartandó Jézus Szent Szíve és az Úrnapja. Ezen kívül több, mint 30 szentről is megemlékezik az egyház, így például Boldog Vazul, Páduai Szent Antal, Canterbury Szent Tamás.
A görög katolikusoknál általában az ünnepek fordítottjai a római katolikus egyházénak, ugynais náluk Vízkeresztkor van Karácsony, Szentháromság ünnepén pedig Mindenszentek. Az ő naptárjuk szerint is létezik Húshagyó kedd, valamint érdekes ünnepük van, amely Vajhagyó vasárnap névre hallgat. A pünkösd utáni hétfőn tartják Sznetháromság napját, húsvét után egy héttel pedig Pünkösdöt. Alapjában véve minden ünnepnek megvan a maga ideje, habár, ahogy már említettem, kicsit feje tetejére állított rendszerben működik ez. Az ortodoxok az időjárás szerint tájékozódnak, ugynais ünnepeiket az idő változásainak megfelelően tartják meg.
Az evangélikusoknál csak két elismert ünnepet tartanak meg, amely A reformáció napja és Halottak napja nevet viseli magán. A református egyház három főünnepet tart meg minden évben, ezek pedig: Az újkenyér ünnepe, Az új bor ünnepe és az evangélikusokkal egyetemben ült A reformáció napja, október 31-én.