A bíboros vagy másik nevén, kardinális, mint a pápa mellett az egyik legmagasabb papi rendfokozat, egy papi méltóság a Római Katolikus Egyházban. A közpkorban diakóniai szolgálatot teljesített a Római Egyházmegye területén, viszont 1179-től már egyházi törvény szerint pápaválasztó kötelessége is lehet. Testületét a Bíborosi Kollégium jelenti, melynek résztvevői Sede Vacante (=Pápai Székürsedés) esetén az egyház kormányzása, pápai regnum esetén pedig a pápa tanácsosai. Ez esetben témakörünk fő jogköre, a bíboros három hierarchikus szerpre oszlik, melyek a következők:
-
püspökbíboros
-
pápai diakónus
-
presbiteri bíboros
E három közül a másodikként megnevezett pápai diakónus valamely pápai dikasztérum, a presbiterbíboros pedig egy meghatározott főegyházmegye élén áll. Ez utóbbi ráadásul, annak ellenére, hogy esetenként a pápa kuriális bíborossá nevezheti ki, saját főegyházmegyéjét megtarthatja. Emellett a bíborosok mindegyike rendelkezik - ha nem is konkrétan Rómán belül - egy címtemplommal, aminek esetében az meghagyandó, hogy csak a Rómához való kötődését szimbolizája. További érdekesség kapcsán, hogy bár tehetnek ajánlást afelől, ki legyen bíboros, a püspök mégis ettől független módon nevezi ki őket, s nem mellesleg magyar elnevezését a középkorban viselt vörös papi szereléséről kapta. Lényeges még kapcsán az is, hogy bíboros csak püspök lehet, ami azt jelenti, hogy a kinevezésben részesülő papot először a pápa püspökké szenteli, valamint onnantól kezdve gyakorolják tisztségüket, hogy a pápa e kinevezésben részesíti őket.
Előfordulnak olyan esetek is, amikor a pápa titokban tartja az adott bíboros nevét, mert félő, hogy méltósága veszélybe kerülhet az adott ország törvéynei szerint, ahol él. Ebből kifolyólag példaképp felhozható a Kommunista Kína, ahol több ilyen, ún. titkos bíboros is él, s e titoktartás miatt ezen bíborosok addig nem gyakorolhatják tisztségüket, míg a pápa nyilvánosságra nem hozza neveüket.
Magyarországon bíborosi tisztséggel egyelőre kizárásos alapon csak az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye feje, Erdő Péter rendelkezik, azonban régebben előfordult az is, hogy Kis Hazánk három bíborost adott a Katolikus egyháznak. Emellett zárszóként az ik kiemelendő kapcsán, hogy 2024-ben újann bíborost köszönhtettek egymás között a méltóságok, méghozzá a szerb Ладислав Немет (etd: Ladiszlav Nemet), azaz magyar nevén, Német László metropolita érseket, akit Ferenc pápa kreált bíborossá. Német László egyébként a Belgrádi Főegyházmegye metropolita érsekeként részesülhetett eme kinevezésben.
PROTODIAKÓNUS BÍBOROS
A protodiakónus bíboros a diakónia rendjéből kerül ki, és voltaképp igen összetett feladatkört lát el. E feladatok közül a legfontosabb, hogy eredményes pápaváasztás esetén ő jelenti be az újonnan megválasztott pápát, s azt, milyen néven szólítandó kinevezése után. Fontos azonban, hogy csak az lehet protodiakónus bíboros, aki már régebb óta birtokol dikaónusi tisztséget.
RELIGIO-PORTAL
|