Az oldal az egyéb VILÁGVALLÁSOKKAL, VALLÁSI IRÁNYZATOKKAL FOGLALKOZIK, de nem áll kapcsolatban semmilyen vallási felekezettel, plébániával vagy azok vezetőivel. AZ ITT TALÁLHATÓ ANYAGOK SAJÁT TANULMÁNYOKBÓL, PAP-ISMERŐSEIMMEL VALÓ PÁRBESZÉDEK ALAPJÁN, ILLETVE KÜLÖNBÖZŐ INTERNETES FORRÁSOKBÓL KERÜLTEK A MODULOKBA, mindezt saját szavakkal átformálva, épp ezért más, vallással foglalkozó oldalak számára elvinni és sajátodként feltüntetni SZIGORÚAN TILOS!
A nap és Advent első vasárnapjához kapcsolódó hírként utolsónak Szegedre látogatunk el, ahol szintén ünnepélyes keretek között kezdődött meg az adventi készülődés. A gyertyagyújtásra a Dóm téren került sor november 30-án, melyet a város polgármestere és Kis-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyéspüspöke gyújtott meg.
Az eseményt a Brass On the Road elődása, a püspök és a polgármester beszéde előzte meg. December 7-én Kothencz János, Szeged város Pro Urbe díjas kitüntetettje és Gatyel Péter református lelkész; december 14-én Vajda Júlia, Szeged város díszpolgára és Pesti-Vincze Délia, a Szegedi Evangélikus Kollégium és Diákotthon lelkésze gyújtják meg a gyertyát. December 21-én pedig Mészáros Zsolt, Szeged város Pro Urbe díjas kitüntetettje és Balogh Barnabás, a Szegedi Baptista Gyülekezet lelkipásztora lesznek a közreműködők.
Mai, második hírem egy számomra kedves templomépületról, a Szegedi Dómról fog szólni, ugyanis a templomot és a Dóm teret Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította a Magyar Országgyűlés. Az ünnepségre november 21-én azon megfontolásból került sor, hogy altemploma ad örök nyughelyet Klebelsberg Kuno, közoktatásügyi minisztert, aki előtt születésnapja alkalmából e módon tisztelgett a Kormány. Az ünnepi beszédben épp ezért elhangzott, mi mindent tett Kuno az országért - pl. a Dóm felszentelési ünnepségén is részt vett, amiról és az építés körülményeiról szó lesz az alább megosztandó videóban - és annak intézényiért.
SZEGEDI DÓMRÓL DIÓHÉJBAN
A Dómról azt röviden tudni érdemes, hogy - visszacsatolva a Szent István-bazilikához - fogadalmi eredetű templom, hiszen Szeged népe megfogadta, ha sikerül megmenekülniük a Tiszai Ártól akkor templomot emelnek Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az ár levonult, s a templom neoromán stílusjegyeket magán hordva a város fölé magasodott. Eredetileg nem mai, vöröses-fehéres koncepciójában kívánta felépíteni Schulek Frigyes, hanem a téglánál jóval költségesebb, fehér kő burkolatot kapott volna, viszont a zsűrit inkább költséghatákonysági okokból Foerk Ernő tervei nyerték meg. A Dóm egyedülálló, mozaikrakásos szentéllyel rendelkezik, melynek központi szereplője a piros szegedi papucsban megjelenített Szögedi Madonna, melyet megspákelnek az árvizi fogadalmak emlékére tett és egyéb fogadalmak. Szintén említést érdemelnek még toronyórái is, melyek az Ország legnagyobbajiként ismertek, hiszen: átméróje közel 5, a mutatók hossza 2,7, illetve 2,1, az óraszámlap számai pedig 1 m-esek.
És most, hogy röviden megismerhettétek e csodálatos templom történetét, ildomos a teljes ismertanyagot is bemutatnom nektek, hiszen ezen összefoglalón felül is rejt még magában érdekességeket. Íme:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések