<< VISSZA - RELIGIO
Sarlós Boldogasszony a római katolikus egyház egyik legkiemelkedőbb ünnepe. Ezene a napon elmékszik meg az egyház ugyanis Szűz Máriának, az unokatestvérénél, a szintén gyermeket váró Erzsébetnél tett látogatásáról.
A 13. századig rend szerint július 2-án ünnepelték, de a II. Vatikáni Zsinat május 31-re helyezte, habár Magyarországon még mindig július 2-a az ünnepnapja. Magyar elnevezését azért kapta, mert a szokás szerint e napon kezdődik az aratás, és Szent Gellért püspök ajánlotta az egyháznak, mint a Szűzanyának való tiszteletadás fő pillérét. Ekkor a pap megáldotta a szerszámokat, melyet az aratók használtak, s az ünnepre virradó másnap mentek learatni a termést. A sarlós elnevezés a név előtagjaként a nők által használt sarlót jelenti, vagyis, ahogy kiderül, régen az asszonyok sarlóval levágták a búzát, árpát, kölest stb., és a férfiak kötötték kévébe.
TUDTAD, HOGY...
-
a szentírás szerint Mária Gábriel angyaltól tudta meg unokatestvére másállapotát?
-
Szűz Mária és Erzsébet rokoni kapcsolata onnan származik, hogy Mária anyja Szent Anna és Erzsébet édesanyja, Eszméria testvérek voltak?
-
először a Minorita rend tagjai tartották meg 1263-ban?
-
az Örvendetes rózsafüzér második titka?
-
a 18. századi aratás klasszikus változata annak, amit hajdanán Jézus csinált - azaz elválasztja a búzát az ocsútól, vagyis ítélkezett?
-
Kalotaszegben az asszonyok fejfájára rózsafüzért vagy sarlót, a férfiakéra pedig ekevasat festettek a népi hagyomány szerint?
RELIGIO-PORTAL
|