VISSZA - VÁCI EGYHÁZMEGYEI TALÁLKOZÓ
ALAP INFORMÁCIÓK ÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
A Galga patak jobb partján, a Gödöllői-dombság keleti nyúlványán a Hatvani-síkság nyugati peremén terül el. A község Pest megyében, Aszód várostól déli irányban fekszik Hévízgyörk község és Tura város között. Közúton megközelíthető az M3 jelű autópályáról a bagi elágazásnál déli irányban letérve, vagy a 3.számú főközlekedési útról az Aszód közelében leágazó úton át. A község külterületén húzódik a Budapest - Hatvan villamosított vasúti fővonal, amelyen megállóhely üzemel a község nevével.
A község területén jelentős régészeti lelőhelyeket tártak fel. Neolitikus leleteket, rézkori temető nyomait, bronzkori település maradványait, urnatemetőt és szarmata halomsírokat találtak.
A honfoglalást követően az Ákos nemzetség telepedett meg a területen, aminek nyomait egy földvár és egy monostor maradványai őrzik. Első írásos emléke 1214-ből származik, amikor Hewyz néven említik. Nevét a község alatt fakadó meleg vízről kapta, Heővíz majd Hévíz lett. A melegvíz-forrása később teljesen elapadt. 1425 előtt az Ákos-nemzetségből leszármazott Prodavizi Ördög Miklós birtokához tartozott több környékbeli településsel együtt. 1530 táján Tahy Ferenc tulajdonába került.
1559-ben a török hódoltság része és 21 porta után fizettek adót. 1690-ben jelentős népessége volt. A római katolikus egyház 1697-ben újra létezett a község területén, az első anyakönyvet 1710-ben kezdték vezetni. 1863-ig az Esterházy-család birtoka volt. Ekkor határrendezés során a földbirtok, amelyen a község feküdt, báró Schossberger Viktor és Hevessy Lajosné tulajdonába került. A Galga patak szabályozását 1840 körül végezték el.
1910-ben a községben 356 házat és 1945 lakost írtak össze.
RELIGIO-PORTAL
|
