VISSZA - VÁCI EGYHÁZMEGYEI TALÁLKOZÓ
1. ALAPINFORMÁCIÓK
Ludányhalászi Nógrád megyében, a Szécsényi kistérségben található település. Jogállás szerint község, az Ipoly folyó teraszán, Nógrád megye szegletében található. Történelmében fontos szerepet játszottak őseink, a Balassák, akiknek birtokaként említik a korabeli oklevelek 1250 körül, 1500-ban török hódoltság, az 1700-as években Ráday birtok volt. 1800-ban a Gyürky és a Pejacsevich grófok az urai. A halászi lakosok 1802-ben egy barokk jellegű kőkeresztet állítanak a falu központjában. 1820-ban feljegyzik: „a falut körülvevő tó halban, de főleg csukában bővelkedik”
2. NÓGRÁD-LUDÁNY ÉS HORKA
Itt is a Balassák ősei az urak 1250 körül. 1301-ben már a meglévő Szentlélek templomról és plébánia házról írnak. Ez a templom 1688-ban már romos és 1760-1761-ben építik újjá. A települést 1820-ban Alsóludány és Felsőludányként emlegeti a történelem. Alsóludány Ráday, Felsőludány Balassa birtok. A Vármegyék Monográfiája így jegyzi: „Ludány 1934-ben Magyar kis község, körjegyzői székhellyel, postája, távírója, vasút állomása, Valent Lajosnak pedig gőzmalma van.” Az 1900-as évek elején kezdett kiépülni a falu Horka elnevezésű településrésze.
Az Ipoly áradásaitól nem veszélyeztetett magaslaton létesült. Kezdetben gazdasági épületek, vagy gazdaságot működtető zsellérek nyári, majd állandó lakhelye. Később a község fejlődésének vonzó színterévé vált. Szívesen építettek itt a fiatalok korszerű családi házakat. Ma Horka a legfiatalabb falurész, teljes közműellátással.
1948-ban az említett települések Ludányhalászi néven egyesültek.
RELIGIO-PORTAL
|