VISSZA - VÁCI EGYHÁZMEGYEI TALÁLKOZÓ
1. ALAP ADATOK
|
TELEPÜLÉSNÉV |
NÓGRÁDSÁP |
|
MEGYE |
NÓGRÁD |
|
LAKOSSÁG |
833 fő |
|
TERÜLET |
15,46 km2 |
|
NÉPSŰRŰSÉG |
55,05 fő/km2 |
|
JOGÁLLÁS |
KISKÖZSÉG |
|
KISTÉRSÉG |
RÉTSÁGI |
2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Nógrádsáp Nógrád megyében található kisközség, a Rétsági Kistérség egyik települése. A falu a Gödöllői-dombság lankáin fekszik, Rétságtól 22, Váctól 27, Budapesttől 55, Salgótarjántól pedig 80 km-re fekszik, Pest-és Nógrád megye határán.
Nógrádsáp eredetileg közigazgatásilag két külön településből álló térség volt, Alsó-és Felsősáp néven, melyet 1928-ban egyesítettek a könnyebb igazgatás végett Nógrádsáp névvel. Az egyesítéshez elsősorban az vezetett, hogy erre az időre a két település teljes mértékben összeépült, lakói házassági kapcsolatok révén keveredtek, a 14. században épült késő gótikus templom is közös használatban volt.
3. ALSÓ-ÉS FELSŐSÁP TÖRTÉNETE
Alsósáp a váci püspökség ősi birtokai közé tartozott. 1460-ban már e püspökség birtokai között sorolták fel. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1715-ben 8 magyar háztartást írtak benne össze. 1848-ig a váci püspökség földesúri hatósága alá tartozott. A római katolikus temploma, mely csúcsíves ízlésben épült, a 14. századból való. A plébániát 1806-ban építették az itteni helyi káplánságból. 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a helységben. 1910-ben 503 lakosából 367 magyar, 136 szlovák volt. Ebből 465 római katolikus, 33 evangélikus, 5 izraelita volt.
Felsősáp csak az 1715 évi összeírásban szerepelt először, akkor csupán 5, az 1720 évi összeírásban pedig 4 tót háztartását vették fel. 1720-ban kuriális községként szerepel, de csak a földesura volt nemes. Az 1700-as években több birtokosa is volt: 1744től a Baloghy család tagjai, majd az 1900-as évek elejétől Pásztor Illés és Szabó Rudolf voltak a nagyobb birtokosai. E két birtokoson kívül még Mende Bódog, ismert közgazdasági írónak volt itt úri laka, továbbá Pásztor Illésnek, aki a régi Hanzély-féle kúriát bírta. 1873-ban négy hónapon át tartó kolera járvány volt e községben. A határban emelkedik a Tatárhegy, mely a népvándorlás- vagy honfoglaláskorából való csonkakúp alakú magaslat, sáncokkal körülvéve. 1910-ben 388 lakosából 382 magyar, 6 szlovák volt. Ebből 355 római katolikus, 12 evangélikus, 16 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.
RELIGIO-PORTAL
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
