VISSZA - VÁCI EGYHÁZMEGYEI TALÁLKOZÓ
1. ADATLAP
TELEPÜLÉSNÉV |
VÁC |
JOGÁLLÁS |
VÁROS |
LAKOSSÁG |
33 475 fő |
NÉPSŰRŰSÉG |
553,81 fő/km² |
TERÜLET |
61.6 km2 |
VALLÁS |
RÓMAI KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS, REFORMÁTUS |
2. KORTÖRTÉNET
a) KÖZÉPKOR
Vác Magyarország legrégebben lakott települése, melyről az első írásos emlékek 1074-ből származnak, ugynais a korabeli levelek Watzenburg-ként említik a várost, amely az avarkorban is jelentős keresztény népességgel bírt. A honfoglalás idején is fontos településnek számított.
A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.
A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.
A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott,bár 1595 és 1620 között keresztény kézen volt Vác, csak 1686-ban szabadult fel végleg. Az oszmán kézen lévő vár katonasága többségében bosnyák, a város lakossága végig magyar többségű és református vallású volt. A magyar lakosság túlélésében jelentős szerepet játszott Budai Bornemissza Bolgár Pál ügyvéd, a távol élő püspökök ügyvédje, veje felsővattai Wattay I. Pál a vármegye helyettes alispánja és unokája a felszabadításkor váci járás szolgabírája, majd a vármegy kuruc alispánja felsővattai Wattay János.
b) ÚJKOR
Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc-rác pusztítások és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. Az erőszakos ellenreformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepítéséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet. A püspökök helyükre római katolikus német lakosságot, szláv papságot telepítettek.
Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci székesegyház szentélyét kutatva.
A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.
Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.
c) VÁC A VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN ÉS A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN
1939-ben, Lengyelország megszállása után több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra, közülük sokan Vácra is. A városban lengyel árvaház működött, és számos lengyel zsidó felnőtt és gyerek is menedékre lelt itt. A második világháború végén Vác súlyos károkat szenvedett, 1944. december 8-án foglalta el a szovjet hadsereg.
A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek. Vác Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.
A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.
Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a múmiák közül némelyik életében (feltételezések szerint génmutáció révén) rezisztens volt különböző halálos betegségekre. 2006-ban átadták az átépített, megszépült Március 15. teret.
3. VÁC MA
Vác ma Magyarország egyik, Pest megyei viszonylatban pedig az ötödik legnagyobb várost képviseli hazánkban. A Római Katolikus Egyház magyarországi központja, a Váci járás székhelye. A várost 8 közigazgatási és egyben történelmi városrész alkotja:
-
Alsóváros
-
Belváros
-
Kisvác
-
Deákvár
-
Szentmihály
-
Derecske
-
Hermány
-
Mária-liget
Idegenforgalmi viszonylatban igen jelentős szerepe van, mivel látnivalókban és művészettörténeti kincsekben igancsak bővelkedik a település. Megközelítése autóval és vonaton is egyaránt lehetséges, mivel vasútvonallal is rendelkezik.
Vác iskolavárosként is nagy szerephez jut az oktatás színterén, ugynais a Pest- és Nógrád megyei fiatalság nagy része ide tartozik tankerületi szempontból. Nevesebb iskolái közül néhány:
-
Árpád Fejedelem Általános Iskola
-
Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium
-
Borromei Szent Károlyról Elnevezett Hittudományi Főiskola és Szeminárium
-
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Média-és kultúrális viszonylatban is jelentős szerepe van, így pl. ES TV televíziós csatornája és a Váci Napló című sajtó-folyóirata is megemlítendő.
RELIGIO-PORTAL
|