VISSZA - VÁCI EGYHÁZMEGYEI TALÁLKOZÓ

Az alábbiakban az Új Ember című római katolikus folyóirat 2006 júliusában kelt számának cikkét olvashatjátok el az abban az évben Mendén megrendezett II. Váci Egyházmegyei Találkozóról. Íme a cikk:

"A pénteki napsütéses napon sportversenyek zajlottak különböző helyszíneken: a plébániák, papok, ministránsok labdarúgásban, kosárlabdázásban, kézilabdázásban, asztaliteniszben, lengőtekézésben, célbadobásban, métázásban mérhették össze tudásukat. Este Bábel Balázs érsek mutatta be a szentmisét. Utána a gitáros-énekes csoportokat a Gável testvérek koncertje követte; végül a Csürrentő együttes és Kovács Edina várta táncot ropni a fiatalokat a művelődési házba. Éjféltől templomi szentségimádásban lehetett elcsendesülni.
Másnap az ifjúság számára korosztályonként külön program indult, játékokkal. A tizenévesek kiscsoportokban beszélgettek egy példázatról: a kisszívűség betegségében szenvedő embereket sorra a mosoly és az érintés gyógyította meg, amellyel aztán tovább gyógyítottak.
A beboruló, zimankósra váltó idő miatt elmaradtak a plébániák, karizmák, szerzetesrendek, mozgalmak bemutatkozásai, s Beer Miklós megyés püspök is hamarabb érkezett az ünnepi mise celebrálására. A templomba, illetve a pavilonok és esernyők alá húzódtak a hívők, egyesek így is bőrig ázva. Ebben a zivataros hangulatban hallgattuk a tanúságtételeket: ahogy a valkói háromgyermekes asszony Jézus szemével igyekezett nézni férjét, környezetét, a gyereknevelés gondjait, s ahogy Jézussal a szívükben egyre inkább az egyházközség vérkeringésébe csatlakoztak.
A szolnoki plébános, Turai János és hívei a karitászmunka megújulásáról beszéltek, hogy a bajban történő segítséggel jut el a legkönnyebben az emberekhez a szeretet szava. Szentatyánk első enciklikájában egészen konkrét tanácsokat ad a karitászra vonatkozóan, de óv is a valamiféle segélyszervezetté válástól. A képviselő-testület lelkigyakorlatra vonulva kérte Isten segítségét mindehhez; s akkor, húsvét előtt, az országos karitász megkereste őket: segélycsomagokat kellett eljuttatniuk kalandos körülmények között a bel- és árvízkárosultak részére. Látták, mennyire nehéz helyzetben élnek emberek, és milyen felemelő segíteni nekik. Ez lett az igazi, a lelki húsvéti készülődés... S Isten megsokszorozta ajándékait: a hittanosok bekapcsolódtak ebbe a munkába; a karitász új, méltóbb helyiséget kap, több millió forintnyi adomány is érkezett e célra, egyik testvérük pedig Jézus hívására hivatást váltva elvállalta a karitász vezetését.
Beer Miklós homíliájában szintén arra hívott, hogy ne csak tessék-lássék keresztények legyünk ebben az elpuhányosodott világban, hanem Isten akaratát keressük egymásban. Keressük egymást! Tegyünk azért, hogy a fiatalok gyermeket tudjanak vállalni, hogy munkához jusson a nélkülöző, vagy hogy a gyereknevelésben támogatást kapjanak a családok. Az eső a keresztségünk vizére emlékeztessen! Krisztus nem ment el az ínség mellett, ahol járt, mindenhol gyógyított; az Eucharisztia ajándékát pedig azért kaptuk, hogy legyen erőnk mások segítésére - mondta beszédében Beer Miklós."

RELIGIO-PORTAL