Figyelmeztetés!

Mielőtt elkezdenénk boncolgatni a két katolikus egyháznál ismeretes liturgikus nap fogalmát, nem árt kortörténeti ismereteinekt kibővíteni róluk.
A vecsernye és utrenye a bizánci egyházak szerves istentiszteleti alkotó eleme. Régebben másképp időzítettek mindent az óegyházak a görög keletiek körében, ugynais a nagyobb városok őrváltásainak idején tudták elmondani másoknak, hány óra lehet az adott őrségváltás idején. Régebben a nap végét este hat, míg kezdetét reggel hat óra jelentette, és ezek között tartották a két imádságos napot.  Mivel azonban erre az imádságos időszakra nem minden hívő embernek van lehetősége, hogy pontosan meghatározott menetekben elimádkozzák ezeket a zsolozsma-részeket, így a folyamatos imádkozás a szerzetesrendek berkeire korlátozódott. De mi is ez a két fogalom, és pontosan mi a menete?

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

VECSERNYE: A vecsernye a latin vesperae szóból ered, melynek magyar megfelelője az "alkonyati vespere" azaz "alkonyati imádság". A bizánci egyháznál a papi zsolozsmának szerves része, melyet éjféli imádsággal zárnak. Több változata is van, melyek közül felsorolnék néhányat:
- Kisvecsernye
- Nagyvecsernye
- Böjti vecsernye

UTRENYE: Az utrenye a bizánci egyháznál a hajnali istentisztelet neve. Ennek az istentiszteletnek tulajdonképpen az a lényege, hogy ennek keretében köszönik meg Istennek azt, hogy az előző éjszaka vigyázott rájuk, valamint áldást kérnek az új napra tőle. Két fő része van:
- Hétköznapi utrenye
- Vasárnapi utrenye

2. A VECSERNYE ÉS UTRENYE MENETE

VECSERNYE MENETE: A vecsernye a pap áldásával kezdődik, amelyen ezt követően előadják a bibliából ismert részeket mond (Simeon éneke), az ünnep titkait előadó ún. szrichira-énekekkel egybevéve. Ezeket az ún. tropárok, vagyis az ünnepre vonatkozó főénekek és az elbocsájtás zárják. Az ünnepnap milyenségétől függően tartanak kis-, nagy-vagy köznapi vecsernyét.

UTRENYE MENETE:Az utrenye tulajdonképpen hasonló menettel rendelkezik, mint a vecsernye, de itt közbeiktatnak doxológiákat, kathizmákat és kánonokat is az istentiszteletbe. A végét ugyanúgy, mint a vecsernye esetében főének és elbocsájtás zárja. Attól függően, hogy milyen ünnepnapon tarják, beszélünk köznapi-és vasárnapi utrenyéről. Rendkívüli esetben - mint pl. nagyböjt, fényeshét vagy nagypéntek - szigorú dogmatikus meghatározások vonatkoznak megtartására.

RELIGIO-PORTAL