<< VISSZA - RELIGIO
Nagyszombat a húsvétot megelőző szombati nap, mely ökumenikus viszonylatban a húsvéti ünnepkör kezdőnapja a kereszténységben. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap - az asszisztencia vezetésével - elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise.
Az anglikánok Easter Even-nek, Low Saturday-nek, a fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Sabado de Gloria-nak hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal, nagyszombat maga is része a Szent Háromnapnak (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltárt ezen a napon minden felszerelésétől megfosztják. Nem tartanak szentmisét sem.
RELIGIO-PORTAL
|