Figyelmeztetés!

Virágvasárnap a keresztény egyházak egyik legnagyobb, egyben jeles ünnepe, mely a nagyhét kezdetét jelzi. Ekkor ünneplik Krisztus Jeizsálembe való bevonulását, melyel feláldozta magát a gyarló nép bűneiért. Liturgikus szertartása a barkaszentelés, liturgikus színe pedig a piros.
Az ünnepnap nevének eredete a pálma szóból vonatkoztatható, mivel "szelíden érkezik szamárháton ülve, egy teherhodó állat csikóján" és a nép amely előtte és utána vonult pálmaágakat tördelt és az "útra szórta".
Virágvasárnap ünnepét a ránk maradt írásos emlékek szerint már a 4. századtól fogva tartották. Eredetileg a jeruzsálemi egyházak ünnepköréből terjedt el más egyházak berkein belül. Hagyománya szerint gyermekek az ünnepi felvonulás szereplői, mely egyúttal utal a Krisztus korabeli népi sokadalom örömüdvözlésére is.
Liturgiájára jellemző volt az, hogy az enapi szentmiséket vagy vasárnap reggel vagy pedig vasárnai este tartották meg. Körmenete is úgy zajlott, hogy a templomon kívül találkozott a nép, majd a barkaszentelő áldás után tértek vissza. Jellemző volt az is, hogy csak Krisztus jeruzsálemi bevonulásáról szóló evangéliumi részletet olvastak fel.
Virágvasárnap jelenkori liturgiájában és körmeneti megoldásában is változott: liturgiája egybeolvaszt két evangélumi részletet - bevonulástörténet és szenvedéstörténet - a körmenetben pedig sűrűn előfordul, hogy a templomból indul a szentséget vivő papot követve a nép, amint a barkaágakat megszentelték. Ez az újítás az újabb egyházreform szigorításának köszönhető.

VIRÁGVASÁRNAP MÁS NYELVEKEN

• Latin (hivatalos nyelven): Dominica Palmarum
• Olasz: Domenica delle Palme
• Német: Palmsonntag
• Angol: Palm Sunday, Yew Sunday, Branch Sunday

Az anglikán egyházakban mindhárom -az angol nyelvű elnevezésnél felsorolt - módozatot alkalmazzák, az utóbbinak jelentése ágvasárnap. A magyar Virágvasárnap-elnevezést még az örmények használják erre a napra.

RELIGIO-PORTAL