>>VISSZA-SZERZETESRENDEK
A szerzetesrendek kialakulása a középkorra tehető, mikoris a nagy királyaink kora zajlott. Jelentős szerepet kapott a történetükben II. András király, aki példának okáért a bélapátfalvai ciszterci rend mosotorát hozta létre, de ugyanígy megemlítendő I. István királyunk is, akinek a római katolikus egyház vallásának elterjedésében volt jelentős főszerepe vallási szempontból. Az ő korában is alakultak rendek, melyeknek a mai napig szigorú egyházjogi törvényeket kell betartaniuk, akár papjaikról vagy más, a rendbe lépő hívekről van szó.
Kétféle szerzsetesrendet különböztetünk meg: férfi és női rend. Az előbbinél felszentelt papok tagok, akik vagy P. (Pater) vagy Fr. (Frater) rövidítést használnak neveik előtagjaként, a női rendtagokat "nővér"-nek vagy "anyám"-nakszokás nevezni. Felszentelésük, fogadlaomtételük 3 szakaszból áll:
-
Engedelmességi fogadalom: minden feljebbvalójuknak, az egyháznak és a Jó Isten felé is egyaránt engedelmességgel tartoznak;
-
Szüzességi fogadalom: az örök ártatlanság fogadalma, tisztasági fogadalomnak is nevezik (a katolikus papoknál ez a cölibátus elvéban is benne szerepel);
-
Szegénységi fogadalom: a saját személyes vagyonról való teljes lemondás
A rendek többsége működtet kolostorokat, rendházakat, de még oktatási intézményeket, esetleg óvodákat is. Vezetője a generális, azaz a rendfőnök. A szerzetesek egy háromlépcsős tanfolyamat alapján tanulják a rendi életet, melyek a következők:
-
jelöltidő
-
noviciátus
-
szerzetesség
A noviciátus és a jelöltidő rendenként eltérő, ugyanis általában az előbbi 2-3, míg az utóbbi 1-2 évet igényel általában. Az egyes rendekben létezik az ideiglenes fogadalom és a végleges szerzetesi fogadalom is, melyet mind a szerzetes-papok, mind az irgalamas nővérek lethetnek/tesznek egyaránt. Az ideiglenes fogadalom néhol 4-5, míg az irgalmas nővérek rendjében 6 évre szól.
RELIGIO-PORTAL
|
