<<VISSZA-MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK
A stílus neve a német Zopf szóból ered, melynek jenetése: ósdi, nagyékű, illetve elavult. A 18. században jelent meg a rokokóval, mint kései barokk stílus velejárója, a barokk és a klasszicista stílusirányzat közötti híd. Jellemző formái a templomépítészet során használt füzéres, hajfonatra elmékeztető díszítőelemek használata. Jellemzője még, hogy az ily módon épített templomok tornya nem, vagy csak kis mértékben emelkedik ki az épület teljes síkjából. Ha jobban megnézzük, a stílusra legjellemzőbb alakok, a kosáríves füzérdísz,konzolok, köténydíszek, tárcsák, rozetták, triglif, gutta, urna és szögletes voluta alkalmazása. Végeredményben a templomok főhomlokzatát timpanonnal ellátott háromtengelyes középrizalit uralja, a szoborfülkéket felváltja a homlokzati tükör, szemöldökpárkányuk általában az egyenes, timpanon és lunetta formákra, illetve ezek különböző változataira korlátozódik. Belső tereiket csehsüvegboltozat fedi.
JELENTŐSEBB TEMPLOMOK COPF STÍLUSBAN:
SZOMBATHELYI PÜSPÖKI SZÉKESEGYHÁZ
-
NÉV: SARLÓS BOLDOGASSZONY SZÉKESEGYHÁZ
-
TELEPÜLÉS: SZOMBATHELY
-
EGYHÁZMEGYE: SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYE
-
ÉPÜLT: 1791-1814
-
TERVEZŐ: HEFELE MENYHÉRT
-
ÉPÍTTETŐJE: SZILY JÁNOS
-
ÉPÍTÉSZETI STÍLUS: KÉSEI BAROKK/ COPF
-
ALAPRAJZ: LATIN KERESZT
A TEMPLOM MÉRETEI
-
MAGASSÁGA A TORNYOKKAL EGYÜTT: 62,5 m
-
HOSSZÚSÁGA: 78,7 m
-
FŐHAJÓ SZÉLESSÉGE: 24 m
-
KERESZTHAJÓ SZÉLESSÉGE: 38 m
-
BELSŐ MAGASSÁG: 28 m
-
BEFOGADÓ KÉPESSÉGE: 5 ezer fő
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések