Figyelmeztetés!

<< VISSZA - A KÁLVINISTA RÓMA

Debrecen Magyarország második legnagyobb kulturális és történelmi értkekeben igen gazdag városa, Hajdú-Bihar megye székhelye. Nevezik még a cícisvárosnak is, mivel a kulturális és történelmi vonatkozásai mellett a bihari gazdasági, szellemi és közlekedési központ is itt van. A megye közel 40%-a lakik Debrecenben, egyben azonban a Tiszántúl jeglejentősebb városa is.
A várost már a középkorban is említik a korabeli oklevelek, egészen pontosan 13. századi leiratok alapján, ugyanis 1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad kiráyi város címet adományozott neki a király.
Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított. Történelme során kétszer az Országgyűlés színhelye volt: 1848–49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok folyamán többször is tűzvész áldozata lett, a második világháborúban jelentős károkat szenvedett. Ma Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Debrecen város napja: április 11.

CÍMERE

Debrecen címere alpjában véve egy egyenesn álló hadipajzs, melynek közepén egy gyapjas bárány található, egy hármashalomból képezett dombon lévő pálmafa alatt, jobb mellső lábával egy hosszú keresztrudat tartva, melyen vörös színű, közepén fehér kereszttel díszített lobogó függ. A bárány két darab kinyitott könyvön áll három lábával. A címer fölött, a kinyitott sisak tetején, a Debrecen egyik jelképének számító főnixmadár áll, melyet épp az állat alatti koronából feltörő lángnyelvek perzselnek. A sisak felső részéről egyik oldalon veres és fehér, a másik oldalon arany és kék színű címerrojtok futnak le szorosan a sisakhoz, illetve a pajzshoz simulva. A főnix madár feje felett tündöklő napot ábrázolnak.

KÉPEKEN: DEBRECEN CÍMERE A KOSSUTH TÉREN, ILLETVE EREDETI KINÉZEBEN.