<< VISSZA - TIHANYI APÁTSÁG
Tihany Veszprém megyében található község, mely a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten épült. Nevezetességei közül kemelkedő a tihanyi echo névre keresztelt visszhang és a kéttornyos apátsági temploma, melyet as bencés rend tart fenn.
A település neve a száv tiho szóból ered, mely annyit jelent: csend.
A TELEPÜLÉS MADÁRTÁVLATI KÉPE
A félsziget vulkanikus eredetű sziget, melyet évmilliókkal ezelőtt a természeti erők formáltak meg. Az itteni vulkanikus működés több gejzírkúpot alakított ki, alapja a Pnanon-tengerből ide lerakódott üledékréteg, melynek nagy része homok. A homoktalaj kiváló a szőlők művelésére, de emellett találhatók itt levendulaültetvények is. Mivel geológiai és bilológiai szempontból különleges fajoknak ad otthont, 1952-ben létrehozták itt a Tihanyi tájvédelmi körzetet.
Történelmi szempontból a település eredete a középkorra tehető, ugyanis már a korabeli feljegyzések szerint is említik I. András király idejéből a bencés monostorok létrehozását. A török idők idején ezeket a monostorokat várerőddé alaíktották át. 1893-ban az itt lakó magyarok száma csupán 893 fő volt, ebben az időben faiskolát működtettek itt.
Az 1960-as évektől fogva turisztikai központnak számít, mely annak köszönhető, hogy a Balaton közel van, illetve történelmi és kulturális helynek is számít.
RELIGIO-PORTAL
|
