<< VISSZA - RELIGIO

Az Egyházi év az üdvtörténet liturgia keretében való megünneplése mely évenként ismétlődő egységet alkot. Először 1589-ben használták a kifejezést a gazdasági év rendjéhez kapcsolván az európai kereskedelemben részt vevő polgárok életrendjének szigorú szabályozására.
A Római Katolikus Egyházban az üdvtörténet misztériumának, a vasárnapoknak megünneplése, megülése jelenti az egyházi év vázát, mely a következőképpen épül fel:

• KARÁCSONYI IDŐ
• HÚSVÉTI IDŐ
• ÉVKÖZI IDŐ
• MÁRIA-ÜNNEPEK

Az Egyházi év szerves részei a húsvét időpontjától függő úgynevezett mozgóünnepek: Áldozócsütörtök, Úrnapja, Pünkösd. Az új Egyházi év kezdetét mindig Advent első vasárnapja jelenti, ugyanis ekkor zárják le a régi évet az egyházaknál. Az éveket az ABC első három betűjével is szokták jelölni, így pédának okáért van: A egyházi év, B egyházi év, C egyházi év. Minden egyházi évhez más evangéliumi rész tartozik, melyek szigorúan az adott olvasmányhoz kapcsolódnak, ha vasárnapi rendszerről beszélünk. Hétköznapi rendszerben nincs kötöttség, tulajdonképpen bármelyik evangéliumból olvashat fel a pap. Maga az egyházi év mindig páratlan évvel kezd és periodikus váltakozásban páros-páratlan évek követik egymást.

LITURGIKUS ÉV MÁS EGYHÁZAKNÁL

 GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ: A görögkeleti rítusú egyházaknál november elsejével, mindenszentek napjával kezdődik az egyházi év, melynek liturgikus rendjét a menaion foglalja össze. 
ANGLIKÁN/PROTESTÁNS EGYHÁZ: A protestáns és anglikán egyházak esetében az évszakok, időjárási elemek váltakozása határozza meg az egyházi év idejét.

A LITURGIKUS/EGYHÁZI ÉV "KÖRDIAGRAMJA"

MEGRAJZOLVA IS ÉRTHETŐ:)

RELIGIO-PORTAL