<< VISSZA - PANNONHALMI BENCÉS FŐAPÁTSÁG

Az apátság épülete Magyarország egyik legfontosabb történelmi és kulturális központja, mely a Győr-Moson-Sopron megyei Pannonhalmán, egykori nevén Győrszentmárton, található. Tulajdonképpen nemcsak művészettörténeti értékekkel bír, hanem turisztikai központtá is kinőtte magát, épp ezért turisták ezrei kíváncsiat például nagy számú kulturtörténeti kincseire. Az apátság épülete a Miskovits-hegyen épült fel, román stílusban.
Maga, Pannonhalma, ősidők óta lakott település, már régi oklevelek is említik létezését, ugyanis ezek szerint Győrszentmárton néven egy bizonyos Civitas Pannonia nevű római kori város helyére épült faluról van szó. A korai kereszténység elterjedésének okán 996-ban I. Géza fejedelem cseh szerzeteseket hívott az országba, hogy terjesszék a keresztény hitet. A szerezetesek a mostani Miskovits-hegyen hozták létre monostorukat, melynek létrejöttét később a fejedelem fia, Szent István király elismert.
Uros apát (1207-1243), a ma is álló templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a pannonhalmi apátot megerősíti az alsoki vásárjogában. A 14–15. század az első nagy felvirágzás ideje. Néhány szomszédos, életképtelenné lett birtok, szállás vagy falu csatlakozásával, illetve beolvasztásával megnőtt a határ, felduzzadt a lakosság és megjelent a szántóvető népesség, vele a telkes, sőt a majoros gazdálkodás is. Részben önállósult Felsok (a mai Váralja), de piac- és vásártere közös Alsokéval. A település a falu (villa) rangjára emelkedett, ekkor már volt temploma (1338) és plébániája, ami nevét a bazilika védőszentjéről kapta. Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1541-ben főapátsággá vált, ám a török hódoltság másfél évszázada alatt a szerzeteseknek többször is el kellett menekülniük hosszabb-rövidebb időszakokra; az épületek megrongálódtak. Ezek többségét Sajghó Benedek főapátsága alatt állították helyre, illetve bővítették ki barokk stílusban.

RELIGIO-PORTAL