Figyelmeztetés!

<< VISSZA - APÁTSÁG

AZ APÁT

Az apát a római katolikus férfi szerzetesrendjeinek legfőbb elöljárója, részben önálló joghatósággal. Azonban ezt a címet nem mindegyik szerzetes veszi fel, ugyani vnanak köztük priorok és prépostok is. Mivel az apáti cím feljebbvaló, így a sorban megelőzi a priori és préposti címet.
Az apát szó a latin eredetű abbas szóból származik, melyet eredeti gyökereinek révén az arámi nyelvből honosítottak meg a latinban, jelentése: atya. Régen atyának nevezték, aki mások tanításával, lelki irányításával foglalkozott, érdekes pérhuzam azonban a régi és mai nyelvezet közt, hogy a keresztények a lelki vezetőiket a mai napig így szólítják. :) Ilyen értelembe nevezik abbas-oknak a szerzetesrendiek a kiválóbb zárdák főnökeit.
A benedeki regula szerint a szerzetesek életfogytiglanra választották atyjuknak az apátot. A közösségben az apát Krisztus helyettese, minden hatalom a kezében összpontosul, de döntés előtt meg kell kérdeznie tanácsosait. Az apát osztja ki a tisztségeket és megbízásokat. Mindenben felelős Isten előtt, de első kötelessége szerzeteseinek lelki irányítása. Választását, jogi helyzetét, feladatait, hatáskörét az egyetemes egyházjog és a regula, illetve a rendi alkotmány (konstitúció) határozza meg.
Választását, illetve római kinevezését követően három hónapon belül meg kell kapnia az apáti áldást. Mivel hivatala a lelki atyaság intézménye, a választás a II. Vatikáni Zsinatig halálig szólt, azóta rendenként változik (3-9 év között).

AZ APÁTI VISELET ÉS JELVÉNYEK

Viselete a liturgián kívül a lila szegélyű és lila gombokkal ellátott fekete reverendát, lila cingulussal (övvel). Liturgiában fehér infula (süveg), piros rojttal, lila zsinóron kő nélküli mellkereszt (pectorale), egyetlen kővel díszített gyűrű, karing felett lila gallér.
Az apátok általában a kolostor címerét a sajátjukéval egyesítve viselik a helyi szabályok szerint, illetve csak a kolostor vagy csak a saját címerüket használják. A pajzson mitra van, a pajzs mögött pásztorbot és velum (öv). A kalap fekete, hat bojttal. Egyes szerzők három bojtot adnak meg és a hat bojtot a rend főnökének tartják fenn. A nullius apát a mitra és a pásztorbot mellett zöld kalapot visel hat bojttal (akárcsak a püspök). A főapátok főapáti süveget viselnek és a címerük fölött mitrát és püspökbotot használnak. Az apátok címerében nincs kereszt. A kolostori címerek kialakulása után az apátok személyi címerei háttérbe szorultak vagy külön pajzsra kerültek, egyesített címert alkotnak és a kolostor címere az előkelőbb (jobb oldali) pajzsra kerül. A 16. századtól a kolostori címereken megjelennek a pajzstartók (Szűz Mária, angyalok, szentek stb.). Ha egy apát irányítása alatt több kolostor is áll, két pásztorbotot (Csehország) vagy két mitrát (Ausztria) is viselhet.

RELIGIO-PORTAL