Figyelmeztetés!

<<VISSZA-MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK

EKLEKTIKA AZ EGYHÁZI ÉPÍTÉSZETBEN

Sacre Coeur (Franciaország)

Az eklektika, mint stílusirányzat a XIX. században kialakult, a régi korok által alkalmazott stíluselemek ötvözését használó művészettörténeti irányzat. Jobb, ha tudjuk azonban, hogy a hellén korban is létezett, mivel különböző szobrokat illettek ezzel. A nyugat-európai eklektikus egyházi építészet egyedülállóan szép épülete a görög kereszt-alaprajzú, soktornyos, fehér kövekből épített templom, a Szent Szív-bazilika Franciaországban. Elsősorban a gótikus, reneszánsz és bizánci stílusok keveréke, de divatos eleme a barokk is.
Magyarországon az eklektikus építészet a reneszánsz utóváltozatából, a neoreneszánszból fejlődött ki. Késői változata átnyúlik a XX. századba, ezt nevezzük szecessziós stílusnak. Tulajdonképpen elmondható erről az irányzatról, hogy mindent felhasznál, ami mozdítható az építészet szempontjából, ugyanis itt is fellelhetők a rizalitos díszelemek, valamint a vasszerkezetek felhasználása is kiemelkedő. (Gondoljunk csak a párizsi Eiffel-toronyra, mely az eklektikus építészet egyik igazán példás eleme!) A stílus által Magyarországon felhasznált stíluselemek többek között a nyerstéglák, terrakották és a mázas (majolika-hatású) kerámiadíszekkel történő dolgozás. (Magyarországon egyházi viszonylatban ilyen például a budapesti Szent László-plébániatemplom és világi építészet szempontjából a kecskeméti Cifrapalota is.) Dominánsak a figyelemfelkeltő, díszes elemek, továbbá az előreugró oromzatok. Lényeges momentum, hogy faragott kő és stukkó helyett vakolatból készülnek a szobrai.

RELIGIO-PORTAL