<<VISSZA-MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK
GÓTIKUS STÍLUS AZ EGYHÁZI ÉPÍTÉSZETBEN
A Notre Dame épülete a Szaja-parton (Párizs)
A gótikus stílusirányzat a XII. században Franciaország területén jelent meg először Ile-de-France területén. Az építészeti stílus Európa területén más-más mértékben fejlődött tovább, először a Párizs melletti Saint Deins-i kolostornál találunk erre utaló nyomot. Angliában a 12. században vetette fel fejét, és a 16. századig tartott. Jellemzői a templomoknak elsősorban a hatalmas rózsaablakok, melyek küllős szerkezetű, túldíszített, sok esetben festett üveggel ellátott ablakok voltak, továbbá csúcsíveket alkalmaztak mint ablakaik, mint pedig kapuzataik esetében a templomoknál. Túldíszítettség is jellemezte ezt a stílust, ugyanis rengeteg faragást láthatunk az ezt az irányzatot képviselő épületeken. A templomokra jellemző a vízköpőszobrok, fiatornyok alkalmazása is. A középkor nagy építészmesterei a francia templomok gazdag kialakítását követték templomaik felépítésekor. Sajátossága még az egyházi építészetnél, hogy a kápolnakoszorús szentélyek mellett a fő-, gyakran az oldalhajók végéhez is egyszerű, sokszögzáródású szentélyeket építettek. A köz- és a lakóépületek az észak-német városokban jobbára téglából, gazdagon tagolt, oromzatos homlokzattal, a birodalom más vidékein jelentős részben favázzal épültek. A nagy terhetk levezetésére szolgáló csúcsívek lehetővé tették a román stílust jellemző zömök oszlopok karcsúsítását, így a támfalakra nem volt szükség.
A Westminster Abbey temploma (Westminster, Anglia)
A Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) Budapesten
Legtöbb esetben megfigyelhető a keresztboltozatos kialakítás is sajátosságként. Magyarországon a gótika leginkább az egyházi építészetben lesz kiemelkedő, ebből is legismertebb éépítészeti remeke ennek az irányzatnak a Budavárban álló Nagyblodogasszony-templom (ld.: a szöveg fölötti utolsó kép), de találhatunk gótikus épületeket pl. Kőszegen, Sopronban és Bélapátfalván is.
A magyar gótika képviselői még a bélapátfalvi Ciszterci templom, a kőszegi Jézus Szíve- és a soproni Boldogságos Szűz-templom is
RELIGIO-PORTAL
|